1966. november 5.
 
Címkép: Joe Latham az "Opal-02" pilótája. Latham a nevével feliratozott F-4 mellett áll 2016. 09. 13-án. Holloman AFB. | Forrás: Warbirds News
 
Egy EB-66 Destroyer megmentése
F-4C Phantom és két MiG-21 légiharca Vietnam egén 1966. november 5.
Joe Latham hadnagy beszámolója
 

 
   1966. november 5-én egy Douglas EB-66 Destroyer radarzavaró küldetést teljesített Vietnam felett. A gépet közeli védelemként két F-4C Phantom II. kísérte. Hívójelük "Opal" volt.
 
Vezérgép:
F-4C Phantom, 63-7541, Opal 01
Pilóta: Jim E. Tuck, százados
RIO: John Rabeni hadnagy
 
Kisérője:
F-4C Phantom, 63-7535, Opal 02
Pilóta: Wilbur Joe Latham, hadnagy
RIO: Klaus J. Klause, hadnagy
 
   Az EB-66 Destroyert valójában négy Phantom kisérte, de ebben a harcban csak a két közvetlen védelmet elátó F-4-es, az Opal-01 és Opal 02 vett részt.
 
   Az EB-66 már az utolsó körét kezdte meg a kijelölt területen, és egy lassú balfordulóba kezdett. A két kisérő Phantom ekkor már viszonylag közel volt a minimális üzemanyagszinthez. A gépek háromszög alakzatban repültek 1-1 mérdöldre egymástól. Az időjárás tiszta volt, csak néhány szórványos felhő tarkította a vietnami eget, az F-4-es pilóták pedig figyelmesen pásztázták a láthatárt. Nem ok nélkül, ugyanis nemsokára két MiG-21-est észleltek a radaron. A MiG-ek gyorsan repültek, 18 mérföld távolságban, ellenkező irányból jöttek és a formáció jobb oldalán haladtak el. Röviddel azután, hogy az EB-66 balra kanyarodott, James E. Tuck őrnagy, aki az élen haladó F-4-gyel repült, vizuálisan is meglátta a MIG-eket. Úgy tűnt, mintha nem vették volna észre őket, és sebesen távolodtak 4 óra irányába. Az egyik Fishbed viszont rájuk fordult, majd levegő-levegő rakétát indított az EB-66-ra, pont akkor, amikor a Destroyer a balforduló közben süllyedőspirálba kezdett.
   Joe Latham:
   „Hat óra irányból támadtak, és ahelyett, hogy megpróbáltak volna először minket leszedni, egyenesen a B-66-osra mentek. Kilőttek egy rakétát, ami célt tévesztett, közben a B-66 kitört és 9000 méterről 3000-re spirálozott le, majd egy kis felhőbe süllyedt.”
   Érthető a vietnami pilóták döntése, egy EB-66 lelövése komoly fegyvertény lett volna. A radarzavaró gépek kiemelt célpontok közé tartoztak. Ugyanakkor tudniuk kellett, hogy a két Phantom biztosan beavatkozik majd. Valószínűleg az "üss és fuss" taktika sikerében bíztak, de a célt elvétő rakéta egy újabb támadásra késztette őket.
   Joe Latham:
   „Amikor a MiG-ek megpróbáltak újra támadni, "százszorszépek" lettünk. Az EB-66 volt elöl, mögötte a támadó MiG-21, akit Jim Tuck üldözött, akire viszont a második MiG tapadt, én pedig a Jimet kergető MiG farkára fordultam. Szóval ezt hívtuk mi százszorszép-láncnak" - magyarázta. - "Az előttem repesztő MiG túl közel került Jimhez és nem tudott rakétát indítani, így manővereznie kellett, hogy némi távolságot teremtsen."
   Latham követte a MiG-et, és nemsokára megfelelő pozícióba kerüve egy AIM-9 rakétával befogta a vietnami gépet. A befogást jelző hang megszólalt, és Latham elindította a rakétát, mely a MiG hajtóműkiömlője közelében robbant fel. A gép farokrésze leszakadt, a pilóta azonnal katapultált. Eközben Tuck a vezérgépben összesen három Sparrow rakétát lőtt ki az EB-66-ot támadó MiG-re. Még ezen rövid idő alatt Latham egy pillanatra a távolban észrevett egy MiG-et, nem azt, amelyiket Tuck üldözött. Talán egy harmadik? Aztán a MiG eltűnt. Furcsa volt.
   Joe Latham:
   „Tuck üldözte a vezér MiG-21-est és három Sparrow rakétát is kilőtt rá, de nem ért el találatot. Ám az utolsó pillanatban Tuck nagy meglepetésére a MiG pilótája katapultált. Később azt feltételeztük, hogy kompresszorleállása volt, vagy valami hasonló...."
    Az egész légicsata kevesebb, mint 3 percig tartott. Miután Latham kivált, felfedezte, hogy két másik MiG-21-es is volt a környéken, de valószínűleg rosszul irányították őket. Lehet, hogy ezek közül látott meg egyet pár perce?
   Joe Latham:
   „Ijesztő volt, mert ha ez két MiG öt perccel később ránk talál és harcba kezdenek, lehet, hogy lelőttek volna minket, mert addigra eléggé kifogytunk az üzemanyagból, nem nagyon volt már tartalékuk..."
 
A győztesek, akik 1966 november 5-én megvédték a Destroyert. Balról: Klause, Latham, Tuck és Rabeni.
 
    Aznap este jókora ünnepséget tartottak a „Doom Clubban” Da Nang tiszteinek nyílt buiján. Ez a két győzelem a MiG-ek felett ugyanis a 480. taktikai vadászszázad ötödik légigyőzelmét jelentették.
 
Joe Latham ezredes, aki a történetet elmesélte, az "Opal-02" pilótája volt. Latham egy régi fényképpel pózol a nevével feliratozott F-4 mellett 2016. szeptember 13-án. Heritage Park, Holloman AFB.
 
    Ez a repülőgép különösen sokat jelent Lathamnek – az F-4C-re az ő tiszteletére fehér betűkkel a neve, Joe Latham van felírva a kabintető alatt. Latham megállt, hogy felidézze a csatát, megosztotta történetét veterántársaival. Az égbolt tiszta volt, néhány elszórt felhővel – mint a fél évszázaddal ezelőtti napon, Hanoi felett. – Latham soha nem fogja elfelejteni ezt a repülőgépet és a típuson szolgáló pilóták, radaroperátorok büszke szolgálatát.
 
© Dario Leone, 2017
Magyar változat: Légibázis Admin
 
Források:
  Dario Leone cikke
  The aviation geek club
  Holloman Air Force Base
  The Great Warhawk Nation
  The 480th TFS Home