| 2022.02.24. - Oroszország megtámadta Ukrajnát. |
| Az orosz és az ukrán légierő 2022 február elején |
| Az ukrán légierő feltehetően a vesztes felet képviseli majd |
| "Ez nem egy egyszerű séta lesz a parkban..." |
| Ukrajna, Kiev. 2022.02.24. | Kép: (Twitter/MichaelHolmes) |
|
 |
| 2022.03.06. Mi a baj az orosz légierővel? |
|
|
| Képes-e egyáltalán komplex légi műveletek végrehajtására az orosz légierő? - tette fel a kérdést nemrég a világ legrégibb katonai elemzőintézete, az 1831 óta létező brit RUSI (Royal United Services Institute) elemzője, Justin Bronk. A válasz, legalábbis az eddig látottak alapján határozott nem. |
| Az orosz invázió kezdeti szakaszának egyik legnagyobb meglepetése, hogy az orosz légierő (VKS) képtelen vol megteremteni a korlátlan légi fölényt, vagy akár csak jelentős erőket bevetni az alulteljesítő szárazföldi csapatok támogatására - írta Bronk. Hogy miért? Íme: |
| Az egyik lehetséges érv arra, hogy miért nem vetik be nagy számban az orosz légierő gépeit az, hogy tartalékolják ezeket, arra az esetre, hogy a NATO-t rettentsék el egy esetleges beavatkozástól. |
| Ha a VKS képes lenne gyorsan megteremteni a légifölényt, megtette volna. Ennek elmaradása gyengíti elrettentő potenciálját: "az orosz hadsereg képtelen volt gyorsan lerohanni egy sokkal gyengébb, rosszul pozícionált ellenséget". Ez utóbbi megjegyzése arra utal, hogy az ukrán hadsereget alapvetően a Donbaszban, a szakadár köztársaságok határán sorakoztatták fel, miközben az orosz invázió három másik irányból indult. Bronk szerint ha az oroszok célja valóban az elrettentés, azt a légifölény gyors megszerzése garantálta volna. |
| A civil lakósság megóvása? Bronk szerint a háború első napjaiban ezt a magyarázatot el is fogadhattuk volna, ám a héten az orosz hadsereg előretörésemegtorpant, ezért nehéztüzérséggel és rakétasorozatokkal kezdte válogatás nélkül lőni a lakott területeket. De egy modern légierőnek képesnek kéne lennie arra, hogy komplex, nagyszabású műveletekben precíziós támadásokat hajtson végre kizárólag - vagy legalább jellemzően - katonai célpontok ellen. |
| Féltig a drága gépeket? Bronk szerint ennek sincs értelme, főleg annak fényében, hogy a szárazföldi erőik százával vesztettek modern harcjárműveket, nem beszélve arról, hogy milyen aránytalan veszteségeket szenvedtek elit alakulataik. Ráadásul a légi fölény megszerzésének a földi erők támogatásán túl pont az is célja, hogy magát a légierőt se fenyegesse semmi. |
| Bronk szerint ezekkel a nem kielégítő válaszokkal szemben jelenleg valójában egyetlen életszerű magyarázat van arra, ami történik: |
| Az orosz légierő képtelen komplex légi műveletek végrehajtására. |
| Bronk szerint ugyan a VKS az elmúlt évek szíriai műveleteiben komoly tapasztalatokat szerzett "komplex környezetben" végzett műveletekről, ám akkor kis formációkban - egy géppel, géppárban, esetleg négyesben - hajtottak végre támadásokat. Egy légi fölény megszerzését és az ellenség megbénítását célzó műveletben különböző géptípusok - vadászbombázók és az azokat védő elfogó vadászok - mozgását kell koordinálni, hogy aztán a különböző hullámokban indított századok 5-10 másodperces pontossággal hajtsák végre a csapást, annak érdekében, hogy az egymást követő támadó hullámok ne zavarják egymást. |
| Bronk szerint erre az orosz pilóták nincsenek felkészítve. Egyrészt alacsony a repült óráik száma, évente alig száz óra. Másrészt még gyakorlataik során is legfeljebb géppárokban repülnek, többnyire egyszerű küldetéseket. A NATO légiereje ezzel szemben komplex gyakorlatok sokaságán gyakorolja az ilyen összetett légi műveletek végrehajtását, amiben szimulálják a földi légelhárítást is. Sokkal több repült órájuk mellett a NATO pilóták rendszeresen gyakorolnak fejlett szimulátorokban is. |
| Az ilyen műveleteket valószínűleg kivitelezni se tudnák. Egyrészt gyakorlat híján a tervezésében, a tervek ismertetésében és irányításában sincs gyakorlatuk, talán megfelelő eszközeik se. Ha volna gyakorlat, eszköz, akkor nem okozhatna nehézséget a légi fölény megteremtése, az ukrán rakétás légvédelmi ütegek semlegesítése. Ezek a rakétás ütegek ugyanis a tűznyitással el is árulják pozíciójukat. Megsemmisítésük járhat veszteségekkel, de ha nem csak géppárokban repülnének, a felderített ütegeket könnyedén megsemmisíthetnék. |
| A háború eddigi tapasztalatai más problémákra is utalnak: |
|
| 2022.02.23 - A háború előtt |
|
|
| Az ukránok már a Krím nyolc éve történt lerohanása óta fejlesztenek, de lehet-e az orosz medve ellen megfelelően felkészülni? Ukrajna esetleges NATO csatlakozása verte ki az orosz biztosítékot. Jelenleg az a helyzet, hogy az USA szeretné megkaparintani Ukrajnát, mint NATO tagországot, az oroszok pedig szeretnék ezt minden eszközzel megakadályozni. |
| A szovjet korszak után az ukrán hadiipar új rakétákat, drónokat és radarvezérelt rendszereket fejlesztett ki, de a hadsereg nem vásárolt túl sokat, és külföldről se sikerült elegendő felszerelést beszerezni. A külföldi szállítások csak a konfliktus lehetőségének erősödése után gyorsultak fel. |
| Az ukrán hadsereg, az elmúlt 8 évben többet költött hadiparra, mint bármelyik posztszovjet ország (Oroszországot leszámítva) és mostanra a régió második legnagyobb hadseregével rendelkezik. |
| Amennyiben fegyveres konfliktusra kerül sor Ukrajna és Oroszország között, akkor a támadó és a védekező hadműveletekben is nagy szerepet kap mindkét ország légiereje. |
|
|
|
| Az ukrán légierő jelenleg: MiG-29, Szu-27, Szu-25, Szu-24M, Szu-24MR, L-39, IL-76MD, An-26, An-24, An-30, Tu-134, Mi-8 helikopterek, Mi-2, BP-2 "Swift" (Tu-141) és BP-3 "Flight" (Tu-143) felderítő drónok, BAYRAKTAR TB2 és ACS-3 modern pilóta nélküli légi járművek. Ukrajna eddig 48 UAV-t vásárolt Törökországtól, és további 24-re adtak le megrendelést. A régi, elavult gépeket nyugdíjazták, de a negyedik generációs MiG-29 és Szu-27 vadászgépek egy részét megtartották és modernizálták. Ezzel a két típussal felszerelt századok alkotják az Ukrán Légierő gerincét, ezek látják el a légvédelmi készültségi szolgálatot is, így fegyveres beavatkozás esetén a levegőben ezek az egységek kerülnek harcérintkezésbe az ellenfél repülőerőivel. A hadra fogható ukrán vadászgépek pontos száma nem ismert. |
| 2021. április 22-i adatok: |
|
| Szu-24 |
12 db |
Eredetileg 36 példány üzemelt. |
|
| Szu-25M1 |
14 db |
A kelet-ukrajnai háborúban 2014 szeptemberéig 5 db-ot lőttek le és 2 db erősen megrongálódott. A harcképes, bevethető gépek pontos mennyisége nem ismert. |
| L–39M1 Albatros |
40 db |
Kiképző |
| JAK-52 |
5 db |
Alapfokú kiképző |
| AN-30B |
3 db |
Légifényképező repülőgép. A boriszpili légibázison állomásoznak, a 15. szállítórepülő dandár üzemelteti őket. |
| IL-76 MD |
6 db |
Szállító repülőgép. A Melitopolban állomásozó 25. szállótórepülő dandár üzemelteti. A szolgálatban álló gépek oldalszáma: 76683, 76697, 76413, 76699, 76732, 78820. Egy gépet (oldalszáma: 76777) 2014. június 14-én orosz szeparatisták Igla hordozható légvédelmi rakétával lelőtték a luhanszki reptér közelében. 57 db üzemen kívüli gépet tárolnak Melitopol és Zaporizzsja repülőterén. |
| AN-24 |
2 db |
Szállító repülőgép. További 4 db tárolás alatt. |
| AN-26 |
22 db |
Szállító repülőgép. További 4 db tárolás alatt. |
| Mi-8 és Mi-17 |
100 db |
Szállító helikopter |
| Bayraktar TB2 |
6 db |
Modern pilóta nélküli csapásmérő repülőgép, melyekhez MAM-L légibombákat és UMTAS páncéltörő rakétákat is vásárolt Törökországtól. |
|
|
|
|
| Repülőgépek |
211 db |
A haditengerészeti légierő gépeivel együtt |
| Légvédelmi rakétarendszer |
403 db |
Légierő és szárazföldi hadsereg összesített egységei |
| Helikopterek |
60 db |
Csak a hadrafogható gépek száma a haditengerészeti gépekkel együtt |
|
|
| Az ukrán légi csapásmérő erő jelenleg gyenge. A legnagyobb harcértékű Szu-24 Fencer típusból 36 példány üzemelt, jelenleg 12 van. A támogató Szu-25 Frogfoot csatarepülőgépekből 36 áll rendelkezésre, de ezek között vannak már felújított példányok is. A felderítő kapacitást speciális eszközökkel felszerelt néhány Szu-24MR gép képviseli, a 23-ból nem sok maradt meg. Légi utántöltő és légtérellenőrző (AWACS) gépek gépekkel nem rendelkeznek, ami jelentős hátrány. |
|
|
| Ukrajna helikopter-flottája nagyon rossz állapotban van. A Mi-24-es harci helikoptereinek jelentős részét lelőtték a donyeci konfliktus elején. Néhány régebbi Mi-24-es harci helikopter,, és Mi-8-as, Mi-17-es szállító helikopterek alkotják a fegyvernem gerincét. Az Egyesült Államok most ex-afgán Mi-8/17-es többcélú közepes helikoptereket adna Ukrajnának, de a háború sújtotta ország ennél modernebb, jobb állapotban lévő Black Hawkokat szeretne. Ezekkel persze a harci helikopter-képesség nem állna vissza, viszont az ukrán haderő mobilitása jelentősen javulna. |
|
| Légvédelem terén nem állnak olyan rosszul. Az Sz-200, Sz-300 és a Buk-1M rendszerekkel felszerelt alakulatok komoly veszélyt jelenthetnének az oroszokra. A felszíni telepítésű légvédelmi rakétarendszerekből az ukrán légierő 322, a szárazföldi hadsereg 81 darabbal rendelkezik. Az USA nemrég rengeteg Stinger vállról indítható légvédelmi rakétarendszert küldött Ukrajnának. |
|
|
|
|
| A lényegesen nagyobb és gazdaságilag erősebb orosz fegyveres erők minden téren felülmúlják az ukrán haderőt. Amennyiben komoly beavatkozásra szánnák el magukat, akkor elsőnek a légi fölényt kell biztosítani. Ehhez rendelkezésükre áll a MiG-29, MiG-31 és Szu-27 vadászgépek flottája, illetve rendelkeznek A-50-es légtérellenőrző (AWACS) gépekkel, IL-78-as tankerekkel, stratégiai bombázókkal. Oroszország modernizálta a Tu-22M3, Tu-95 és Tu160-as bombázóflottát. Az orosz hadiipar racionalizálta a fejlesztő és gyártó kapacitásokat. A modern típusok, mint a 4+ generációs Szu-34, Szu-35 már számos alakulatnál szolgálatba álltak. Oroszország nem mellékesen repülőgép-hordozó, illetve helikopter-hordozó hajókkal is rendelkezik. |
| Az 5. generációs Szuhoj T-50 PAK-FA még nem tudni, mennyire harcérett, bevetése megkérdőjelezhető. |
| Helikopteres egységek terén is jóval erősebbek. A régi Mi-24-eseket felváltó Mi-28 és a Ka-52 harci helikopterek rendszeresítését már régebben megkezdték. |
| A műholdképeket elemző szakértők felhívták a figyelmet, hogy a határ mellé irányított orosz csapatokat 400 kilométeres hatótávolságú Iszkankder rakétákkal is ellátták, valamint harci repülőgépeket is vezényeltek melléjük, márpedig a légierő általában a tervezett hadműveletek előtt utoljára érkezik a helyszínre. |
| Az azonnal bevethető orosz harci gépek száma több száz, így ha a politikai vezetés egy nagy erejű beavatkozásra szánja el magát, akkor viszonylag gyorsan megszerezhetik a légi fölényt, minek következtében hatékonyan támadható lenne az ukrán hadsereg. |
|
| CSAPATÖSSZEVONÁSOK |
|
| A nemrég megindított csapatösszevonások és hadgyakorlat erődemonstrációként is hatásos üzenet. Azt üzeni, hogy az orosz ajkúak védelme, illetve a Krím félszigeten lévő szevasztopoli haditengerészeti támaszpont védelme érdekében akár fegyveres erőt is hajlandók bevetni. Az erődemonstráció alkalmas lehet arra, hogy tényleges hadműveletek nélkül is elérjék céljaikat. |
|
| MAGYARORSZÁG |
|
| A Magyar Honvédség folyamatosan figyeli az ukrajnai eseményeket, állandóak az egyeztetések és a tárgyalások a krízissel kapcsolatban. Benkő Tibor megerősítette, hogy a jövőben önálló erőként kívánják megerősíteni a határőrséget. Közvetlen veszély nem fenyegeti Magyarországot az ukrajnai helyzet miatt, így nincs a korábbitól gyökeresen eltérő készültség a katonáinknál. A miniszter a NATO-erők hazai jelenlétével kapcsolatban közölte: „a sajtóban meglebegtetett híresztelésekkel ellentétben” Magyarország nem tárgyalt és ilyen értelemben nem is kíván tárgyalni a Magyar Honvédség Pápa bázisrepülőterén települt Nehéz Légiszállító Ezred (Heavy Airlift Wing, HAW) kivonásáról, hiszen az nem is NATO-, hanem egy többnemzeti megállapodás alapján működő nehéz légiszállító képesség. |
|
| NATO |
|
| Összesen nyolc F-16-os vadászgépet és több mint ezer katonát vezényeltek át Németországból Romániába a napokban, azzal a céllal, hogy együtt tartson hadgyakorlatot a két ország légiereje. Két hétig tart a gyakorlat, mely az amerikai védelmi miniszter szerint az ukrán-orosz feszültség miatt szükséges. Ezzel egy időben négy amerikai F/A–18-as Super Hornet vadászrepülőgép és ötven katona is a Borcea légi támaszponton gyakorlatozik. A gépeket és a katonákat a NATO-csapatok együttműködési készsége érdekében küldték a román légi támaszpontra. A Fehér Ház szerint az orosz behatolás a légierő bombatámadásaival kezdődhet. |
| A RAF Boeing C-17A Globemaster III katonai szállító repülőgépe február 8-án 13:05-kor landolt a boriszpili repülőtéren. A januári Nagy-Britannia–Ukrajna légihíd óta ez volt az első angol gép. Ezen a napon egy másik brit katonai repülőgép – Boeing RC-135 típusú stratégiai felderítő – körözött a Fekete-tenger és az annektált Krím fölött, végül Nagy-Britanniába vette az irányt. Lembergbe érkezett a RAF BAe 146-200-as gépe, mely később Kijevbe ment. |
| Izrael, Ausztrália és több más ország is evakuálja Ukrajnában tartózkodó állampolgárait. |
| Ukrajna, Kiev. 2022.02.24. | Kép: két repülőgép Kiev külvárosa felett. Felségjel és típus nem beazonosítható. |
| Ukrajna, Kiev. 2022.02.24. | Kép: Sérülten kényszerleszállt Kamov Ka-52 |
| Ukrajna, 2022.02.24. | Megsemmisített ukrán radarállomás | © REUTERS/Carlos Barria | TASS |
| Ukrajna 2022.02.24., Kiev | Kép: Katonai szakemberek vizsgálják és őrzik egy Kiev külső kerületében becsapódott rakáta roncsát. A rakéta darabjai egy kievi utcában zuhantak le a reggeli támadás után |
|
 |
 |
|
| Civil épületek és civil sérültek |
|
|
|
|
 |
|
|
| Civil épületek és civil sérültek |
|
|
|
|
|
|
|
| Ukrajna 2022.02.24. | Kép: támadás ukrán repülőterek ellen | M1 |
|
| Ukrajna 2022.02.24. | Kép: Orosz harcjárművek a határon |
|
| Műholdkép a Belarusz területen összevont Iszkander rakétákról | Kép: WSJ |
|
|
|
| Műholdképek egy orosz táborról a Krím-félszigeten: '21 december és '22 február | Kép: WSJ |
|
|
|
| Ukrán Szuhoj Szu-27 Flanker típusú gépe | Kép: Airplane Pictures |
|
|
| Az Ukrán Légierő honlapja |
|
|
