Alacsonytámadó és harckocsi-elhárító repülőgép. Bár az Il-2 "Sturmovik" sikeres és megbízható repülőgép volt, a szovjet hadvezetés a 1942-ben még jobb teljesítményű, földi célokat támadó és harckocsi-elhárító repülőgépet akart terveztetni. Számos Iljusin-terv közül végül az Il-10 győzött. Az új típus külső méretei valamivel kisebbek, lényegesen erősebb a páncélzata és a motorja, amitől jelentősen javult a vezethetősége. Az 1944 novemberétől gyártott Il-10-esek teljesen kiszorították az Il-2-eseket a gyártósorokról. A típust 1945 februárjában állították szolgálatba, és a második világháború végéig mintegy 3500 gép készült belőle. A háború után még évekig a szocialista országok légierőinek egyik meghatározó típusa volt.

Harci alkalmazás

1944-ben oktatószázadnál kezdte karrierjét. 1945 januárban volt az első éles bevetése a 78. repülő gárda ezreddel. Néhány gép a légelhárítás áldozatául esett, mindössze egy gépet lőtt egy FW-190-es.

Részt vett a Japán elleni háborúban, és Mandzsúriai invázióban. 1945 aug. 9-től egy IL-10-es egységet bevetettek a koreai Peninsula tartományban, ahol Japán hajókat támadtak Rasin kikötőjénél.

A világháború végén 120 szolgálatban lévő IL-10 volt, ebből 26 gép semmisült meg.

Észak Korea használta a koreai háborúban az 57. Repülőezrednél. Dél-Koreai földi erőket támadtak, az USAF gépeitől nagy veszteségeket szenvedtek.

A Magyar Légierő is alkalmazta.

Csehszlovákiában az "Avia" repülőgépgyár is gyártotta.

Adatok :

Forrás: Wikipedia