A Lavocskin-tervezőiroda története 1937 áprilisáig nyúlik vissza, amikor a Szovjetunió Munkaügyi és Védelmi Tanács utasítására a Moszkva melletti Himkiben működő bútorgyárat a Hadiipari Népbiztosság irányítása alá helyezték azzal a céllal, hogy ott repülőgépgyárat alakítsanak ki. A népbiztosság június 1-jei rendelete alapján a gyár a 301-es sorszámot kapta. A gyár alapvető feladata egy francia vadászrepülőgép licenc-gyártásának megszervezése lett volna. Később döntés született a Jakovlev által tervezett UT–2 kiképző és gyakorló repülőgép sorozatgyártásáról Himkiben.

Lavocskin 1940 végétől 1945-ig dolgozott Gorkijban. Itt készítette el sorozatát. 1942-ben készült el a La–5, 1943-ban a növelt teljesítményű La–5FN, majd 1944-ben a sorozat legsikeresebb tagja, a La–7.

Gépeiből több mint 22 ezer készült, főként a novoszibirszki, a gorkiji, a taganrogi és a tbiliszi repülőgépgyárakban.

Lavocskin 1945-ben visszatért Himkibe, a 301-es gyárba, újjáalakította tervezőirodáját 301-es jelzéssel. A háború után már Himkiben készültek el a légcsavaros La-sorozat utolsó modelljei, a telesen fémépítésű La–9 vadászrepülőgép és a La–11 kísérő vadászrepülőgép.