| Címkép: Fieseler Fi-156 Storch | Forrás: Wikipedia |
|
|
| A Fieseler Fi 156 "Storch" (magyarul: „gólya”) könnyű, csővázszerkezetű, vászonborítású, felsőszárnyas felderítő- és futárrepülőgép, melyet a Fieseler repülőgépgyár fejlesztett ki és gyártott a második világháború előtt a Luftwaffe számára. Kiváló repülési jellemzői miatt a polgári légiközlekedési piac számára az 1950-es évek végéig gyártásban maradt. |
| A “Storch” tervezésnél elsődleges szempont volt a rendkívül alacsony fel- és leszállási sebesség, ez több különleges szerkezeti megoldást igényelt. A repülőgép felsőszárnyas, törzsét acélcső rácsszerkezetből alakították ki. Szárnya kétrészes faépítésű volt vászonborítással, és a törzshöz 1-1 db V-alakú merevítő-dúccal csatlakoztatták. A szárny a gép méretéhez képest nagy felületű volt, orrsegédszárnnyal, réselt fékszárnnyal és fékszárnyként is alkalmazható csűrőkkel látták el. A futóműve hagyományos 3-pontos, farokcsúszóval. Hajtóműve az “Argus 10C”, nyolchengeres és 177 kW (240 Le) teljesítmény leadására volt képes. Kétágú légcsavarja nem volt állítható. |
| Elsősorban felderítésre használták, hiszen teljesen üvegezett kabinja rendkívül jó kilátást biztosított. Futárszolgálat ellátására és sebesültszállításra is kiválóan bevált, különleges képességei pedig néhány rendkívüli feladat ellátásra is alkalmassá tették. Rövid fel- és leszállási úthosszát a mai napig is legendák övezik. Megfelelő körülmények között felszálláshoz 65 méter, leszálláshoz 20 méter távolság is elég volt. A Fieseler 156-os minimális sebessége valamivel 50 kilométer/óra alatt volt. Minimum sebességgel és 13 kilométer/órás ellenszélben a gép képes volt szinte mozdulatlanul maradni az égen, gyakorlatilag mint egy helikopter. |
| A Storch első prototípusa, a V1 1935-ben készült el, majd később még négy készült (V2, V3, V4, V5). Ezt egy előszériás modell, a Fi 156 A-0 követte. A sorozatgyártású Fi 156 A-1 1937-ben állt szolgálatba. Ezután további hat szériát gyártottak (C, D, E, F, U és K jelzéssel), összesen 12 modellvariációban. Kiderült, hogy az összekötő és felderítő feladatok mellett a Fieseler-gépek tüzérségi megfigyelésre, szállításra is alkalmazhatóak. A legnagyobb számban gyártott Fi 156 D-1-esek nagyméretű oldalajtókat kaptak, így ezt a változatot sebesültszállításra is használták, mivel a szűk, de hosszú kabinban pont elfért egy hordágy. |
| A katonai felderítő változat egy géppuskát kapott a hátsó ülésnél. A Fi 156 C-2 egy kétüléses megfigyelő típus, volt, amelynek megemelt és üvegezett hátsó hátsó lövegállása MG 15-ös géppuskával. A géppuskákhoz tartozó lőszerkészlet a pilótafülke mögötti tárolókban kapott helyet. Volt olyan változat, ahol az MG 15 géppuskák a repülőgép bal oldalára voltak felszerelve, és a pilóta egy kézikerékkel tudta mozgatni őket. A gépek felszereltsége változhatott a feladattól függően, így nem minden Fi 156 volt felszerelve géppuskával. |
| A Storch-ok a világháború végéig gyártásban maradtak, összesen közel 2900 darabot készítettek, és minden hadszínterén segítették a Tengelyhatalmakat. 1942-től a franciaországi Morane-Saulnier(wd) a Puteaux-ban is gyártotta többféle kivitelben. Francia gyártású változatai a mai légibemutatók gyakori vendégei. |
| 1944-ben a gyártást Németországból áthelyezték a Mrázban lévő gyárba, ahol 138 darab Fi 156-ot (ottani nevén "K-65 Čáp") gyártottak 1949-ig. |
| A gépet licensz alapján gyártották Romániában is. A gyártást 1943 októberében kezdte meg az ICAR gyár. Az ICAR 1944. májusi bombázásáig mindössze 10 példány készült, majd 1944-ben folytatódott, de csak hat készült el. 1945 júniusától 1946-ig további 64 repülőgépet építettek. |
 |
Magyar Királyi Légierő |
| 1944 telén Magyarországra is érkezett 36 db Storch, melyek futárgépként szolgáltak, de igen veszélyes bevetéseket teljesítettek, amikor 1945 elején a Vérmezőn kellett landolniuk. A Storch igen specifikus képességeinek köszönhetően nagyon hatékony volt az ilyen típusú bevetések során. |
 |
 |
| Fi-156 Storch |
|
 |
|
| Fi-156 C-1 |
|
 |
|
| Fi-156 Storch |
|
|
|
|
| Az R.1+08 hívójelű Gólya sűrű ködben zuhant le 1942 novemberében az ilovszkojei katonai repülőtéren. A gépet selejtezni kellett. Forrás: Péter Orincsay - Tűzkereszt |
|
|
| Néhány magyar Storch pilóta |
| Jármay László a második világháború alatt a Magyar Királyi Honvéd Légierőben szolgált, és Storch felderítőgéppel értékes felderítő feladatokat teljesített. A háború után Jármay külföldre emigrált, és Kanadában telepedett le. |
| Ráday János a második világháború alatt az 1. Magyar Felderítő Osztályban szolgált. Feladatuk az volt, hogy a szovjet front mögött információkat gyűjtsenek a szovjet erők mozgásairól. Ráday János több sikeres küldetést hajtott végre a "Gólya" fedélzetén. |
| Korniss Lajos a magyar királyi légierőben szintén Fieseler Storch-pilóta volt. Korniss Lajos tevékeny részt vállalt Budapesti 1944-es ostroma alatt, gépével sérülteket vitt ki a fővárosból. |
| Szentgyörgyi Dezső a magyar királyi légierő egyik legismertebb pilótája volt a második világháború alatt. Számos típussal repült, beleértve a Fieseler Storchot is. |
| Forrás: OpenAI. Megjegyzés: Internetes kereséskor csak Szentgyörgyi Dezsővel kapcsolatban találtam erre vonatkozó megerősítést. |
|
Mussolini |
| 1943. szeptember 12-én, az "Unternehmen Eiche" (Tölgyfa hadművelet) keretében egy német kommandós alakulat megpróbálta kiszabadítani az elfogott Benito Mussolini olasz diktátort a Grand Sasso hegy tetején lévő Hotel Campo Imperatore szállodából. Az akció jól haladt, az őröket lefegyverezték, a hegycsúcsról levezető függővasút viszont elromlott. Mussolinit végül egy Storch szállította el - a kis területről való felszállás különösen nagy teljesítmény volt, mivel az akció nagydarab parancsnoka ragaszkodott ahhoz, hogy ő is azzal a géppel távozzon amiben már a pilóta és Mussolini is bent ült. |
|
Hanna Reitsch, 1945. április |
| 1945. április 26-án a híres német berepülőpilóta, Hanna Reitsch Fi 156-osával bejutott a minden irányból körbezárt Berlinbe. Hitler parancsára magával hozta Robert Ritter von Greim tábornokot Münchenből, és a Brandenburgi kapu környékén szálltak le. Reitsch szándéka szerint Adolf Hitlert kivitte volna a városból. A Führer nemet mondott, de a pilótanőnek parancsba adta, hogy meneküljön el. A romok között a hársfákkal szegélyezett Unter den Linden sétányról sikerült felemelkednie, és kirepülnie Berlinből. |
|
Fieseler Fi-156 Storch nézeti rajzok |
 |
|
| Fi-156 Storch |
|
 |
|
| Fi-156 Storch |
|
 |
|
| Fi-156 Storch |
|
 |
|
| Fi-156 Storch |
|
 |
|
| Fi-156 Storch |
|
 |
|
| Fi-156 Storch |
|
 |
|
| Fi-156 C-2/C-5 |
|
 |
|
| Fi-156 Storch |
|
 |
|
| Fi-156 Storch |
|
 |
|
| Fi-156 Storch |
|
 |
|
| Fi-156 Storch |
|
 |
|
| Fi-156 Storch |
|
 |
|
| Fi-156 Storch |
|
 |
|
| Fi-156 Storch |
|
| |
|
| Fi-156 Storch |
|
| |
|
| Fi-156 Storch |
|
| |
|
| Fi-156 Storch |
|
| |
|
| Fi-156 Storch |
|
|
OKA-38 |
| Érdekesség, hogy 1939-ben, a Molotov–Ribbentrop-paktum alapján Németország több repülőgép terveit adta át a szovjeteknek, köztük a Fi 156C-ét is. Oleg Antonovot bízták meg azzal, hogy a repülőgépet a szovjet követelményeknek megfelelően gyártásba vegyék. Választási lehetőségük volt a licenszgyártásra is, de a német tervek másolását választották. A gép az OKA-38 nevet kapta, és két változatot terveztek: az SS háromüléses összekötő repülőgépet és az N-2 légi mentőt, amely két hordágy és egy orvos szállítására alkalmas. A 365. számú gyárban építették a prototípust, majd egy másikat a 23-as gyárban. Az első prototípus 1940 vége előtt repült. Antonov tervei alapján egy nehezebb repülőgépet készítettek, ami az eredeti le- és felszállási úthossz háromszorosát igényelte, de sokkal nagyobb volt a hatótávolsága és nagyobb a teherbírása is. |
| Péter Orincsay - Tűzkereszt |
|
|
