| Az amerikai pilóta 30 perc alatt lőtt le négy szovjet MiG-15 vadászgépet |
| EGY AMERIKAI - SZOVJET LÉGIHARC, AMIT 50 ÉVRE TITKOSÍTOTTAK |
|
| 1952-ben egy hideg novemberi napon Williams lelőtt négy szovjet vadászgépet – és legenda lehetett volna, de 70 évig erről senki sem hallott. A 2023-ban 97 éves egykori haditengerészeti pilóta a Kaliforniában rendezett haditengerészeti ünnepségen kapta meg a "Navy Cross" kitüntetést, mely a második legmagasabb katonai kitüntetés az USA-ban. |
| Carlos Del Toro haditengerészeti miniszter azt mondta, hogy a tengerészek kitüntetéseinek felminősítésére vonatkozó javaslatok közül, Williams ügye „...minden többi közül kiemelkedett. Nagyon világos volt számomra, hogy tettei valóban rendkívüliek, és jobban illeszkednek a magasabb fokozatú kritériumaihoz.” |
| 1952 NOVEMBER 18 - A HARC |
| A Japán-tengeren, 160 kilométerre Észak-Korea partjaitól a CTF 77-es jelzésű flotta Csongdzsin mellett légicsapást hajtott végre észak-koreai ipari célpontokra. Az Oriskany egyike volt annak a 20 hajónak, amelyet Joseph „Jocko” Clark ellentengernagy parancsnokolt zászlóshajóján, a USS Missouri csatahajón. |
| Williams F9F Panther vadászgéppével 1952. november 18-án három másik Panther társaságában őrjáratra szállt fel a USS Oriskany repülőgép-hordozóról. Járőrözés közben a vezérgép mechanikai problémákat jelentett. Elwood hadnagy parancsot kapott, hogy a kísérőjével együtt térjen vissza a USS Oriskany-ra. Williams és kísérője, Dave Rolands így egyedül folytatták a járőrözést 4000 méter magasságban, nyugodtan rótták köreiket a flotta körül. Azon a napon hóvihar volt egy szilárd felhőréteg alatt, lent a palaszürke Japán-tenger alig volt fagypont felett. |
| Ekkor a USS Oriskany radarja hét MiG-15-ös vadászgépet azonosított 80 mérföldre északra, és közvetlenül a CTF 77-es felé tartottak. „A koreaiak korábban egyszer sem jöttek ki a tenger fölé, és nem támadtak 160 km-re lévő célokat.” Nem sokkal később parancsot kaptak, hogy helyezkedjenek a MiG-ek és az amerikai hadihajók közé. |
| Williams és Rolands emelkedni kezdtek. 45 mérföldre a CTF 77-től a hét MiG áthaladt a két Panther felett, mindegyik tiszta fehér kondenzcsíkot hagyott az égen. Aztán hirtelen erősen balra fordultak, és déli irányba repültek, mintha haza akarnának térni. Williams és Rolands a MiG-eken maradt. |
| „Aztán süllyedni kezdtek, és két csoportra váltak. Három balra, négy pedig jobbra repült” – mondta Williams. – Akkor körülbelül 30 mérföldnyire voltak tőlem tíz óra irányban. A kondenzcsíkok eltűntek, ezért a MiG-eket vizuálisan nagyon nehéz volt követni. Williams rádión közölte, hogy megszakadt a vizuális kapcsolata a MiG-ekkel, és a USS Oriskany harci információs központjából (CIC) azt közölték, hogy a hajó radarja hibát jelez. A CIC úgy vélte, hogy a MiG-ek visszatérnek bázisukra, és utasította a két F9F-et, hogy forduljanak vissza, és folytassák a CAP őrjáratot. |
 |
| „Miközben a flotta felé vettem az irányt, az a négy MiG-15, akik jobbra fordultak, egyszercsak megjelentek, négyujj alakzatban megtámadtak minket, és tüzelni kezdtek. Mindannyian lőttek” – mondta Williams. „Nagyot rúgtam a kormányon, és erősen húztam felfelé, hogy a négyes gép farkára üljek, miközben ezek ellőttek mellettünk. Úgy manővereztem, hogy a lövedékeim biztosan a célpontotba csapódjnak. Tűzfegyelmet alkalmaztam, mivel csak 720 lövésem volt. ” |
| A USS Oriskany-ról ekkor jött a parancs, hogy egyelőre ne szálljon harcba a szovjetekkel. "Már harcban állunk" - rádiózta vissza Williams. |
| Williams teljes tolóerővel repült, hogy gyorsabb gépeken maradjon, és addig nem lőtt, mig biztos helyzetbe nem került. A Panther megremegett a négy 20 mm-es ágyú gyors puffanásaitól, amelyeket még a sisakján keresztül is hallott. Az alakulat jobb szélén lévő MiG megremegett a több tucat robbanólövedék becsapódásától. „Ebben a magasságban nem sok robbanás történik, csak lángok, és többnyire füst.” A MiG füstöt húzva maga után a Japán-tenger jeges vízébe csapódott. Williams nem látott ejtőernyőt. |
| Williams tudta, hogy a szovjet repülőgépek gyorsabbak, mint az övé, ha megpróbál kiválni a harcból, elkapják és lelövik. Nincs más választása, mint harcolni. |
| A magasban maradó három MiG ekkor leborított, hogy csatlakozzon az alattuk harcoló maradék három MiG-hez. Több mint félórás légiharc következett, Williams és kísérője folyamatosan forgolódott, manőverezett, mert ha sebességben nem is, de manőverezésben az F9F felvehette a versenyt a szovjet gépekkel. A MiG-ek nem tudtak tüzelési pozícióba kerülni. „Bizonyos esetekben… hibáztak” – mondta Williams. Az egyik rárepült, de aztán abbahagyta a tüzelést, és süllyedni kezdett. Williams úgy gondolta, hogy a pilóta meghalt. Egy másik MiG került közvetlenül eléje, tüzelt, és eltalálta. A MiG szétesett, Williams pedig élesen kifordult, hogy elkerülje a roncsokat. Rolands hadnagy az első MiG után eredt, aztán Williams nem látta egy jó darabig. |
|
| Williams a gép teljes, 760 darabos 20 mm-es lőszerjavadalmazását ellőtte. Egyik célpontról a másikra fordította figyelmét. „Két győzelem frontális volt, a másik kettőt pedig hátulról szedtem le. Túl gyorsak voltak, oldalról, nagy elhajlással pontatlan lett volna tüzelésem, így arra koncentráltam, hogy a farkukra kerüljek.” |
| Williams gépe is kapott találatokat, csak a vízszintes vezérsík irányfelületei működtek, a szárnyaké nem. "Egy 37 mm-es a hajtómű mögött a törzsbe csapódott, és óriási károkat okozott, a hidraulikus teljesítmény elveszett, így nem tudtam vezérelni a csűrőket, csak emelkedni és süllyedni tudtam.. |
| Már a USS Oriskany felé tartott, amikor észrevette, hogy egy maradék MiG a farkán volt. Williams valahogy megmenekült, a golyók felette és alatta száguldottak el. A szovjet pilóta nem tágított, megpróbált tiszta löhelyzetbe kerülni. Williams kísérője néhány sikertelen támadás után egy felhőben elvesztette a MiG-eket, és csak most tudott újra harca kapcsolódni. Rátört a szovjet gép farkára, és elkergette a MiG-et. |
| Williams: "Aztán Rolands felbukkant és követte a MiG-t, de nyilvánvalóan elakadtak a fegyverei, nem tudott lőni. A MiG pilótája szerencsére úgy döntött, hogy inkább lelép. A harc alatt Rolands nem tudta, mi történt velem. Azt hitte, el kell mondania a feleségemnek, hogy meghaltam." |
| Williams sérült gépével nagy nehezen, de elvergődött a hordozóig. A flotta légvédelme azt hitte, hogy Williams F9F-je egy MiG és az amerikai hordozókat kísérő rombolók tüzet nyitottak rá, de a USS Oriskany parancsnoka gyorsan véget vetett ennek. |
| A tüzelés megszűnt, de Williamsnek még a fedélzetre kellett tennie repülőgépét, amit általában 120 mérföld/órás légsebesség mellett csinált. De már tudta, hogy a sérülések miatt, ha 195 mérföld/óra alá lassul, repülőgépe át fog esni, és a jeges tengerbe zuhan. Már nem tudott fordulni sem, hogy beálljon a hordozó mögé. A hajó kapitánya egy rendkívüli manőverben a hordozót Williams repülési irányára fordította. Nem sok hiányzott a katasztrófához, de a hajó ritka gyors és szűk manővere végül megmentette Williams leszállását. A gép keményen a fedélzethez csapódott és elkapta a harmadik, egyben utolsó fékező kábelt. |
| A hordozó fedélzetén a szerelők 263 lyukat számoltak meg Williams gépén. A Navy Memorial beszámolója szerint a Panther olyan rossz állapotban volt, hogy a tengerbe lökték a hajóról. Williams kísérője csak ez után szállt le. |
| Ahogy a repülőgép eltűnt a hullámok alatt, egy másik probléma ütötte fel a fejét. Mégpedig az, hogy megtörtént egy amerikai-szovjet légiharc... |
| „A csata után Williamst és kísérőjét személyesen interjúvolta meg a haditengerészet több magas rangú admirálisa, a védelmi miniszter és az elnök, majd utasították, hogy ne beszéljen a harcról, mivel a tisztviselők attól tartottak, hogy az incidens pusztítóan növelheti a feszültséget az Egyesült Államok és a Szovjetunió között.” |
| Williams légiharcát az amerikai tisztviselők azonnal titkosították, és a pilótákat is feleskedték a titoktartásra. Ötven évbe telt, mire Williams 2002-ben nbeszélhetett légiharcáról. |
| Győzelmeit pár év múlva elismerték, 2023-ban pedig légiharcáért megkapta a "Navy Cross" kitüntetést. |
|
| A szerkesztő megjegyzése: |
| Ismert, hogy szovjet pilóták is repültek észak-koreai felségjelű gépekkel. Senki nem várta, hogy szovjetek jelennek meg itt, így Williams joggal hihette, hogy észak-koreai gépeket lát. A harcérintkezést a szovjetek erőltették és a beszámoló szerint ők nyitottak először tüzet. |
| A CTF 77 rádiólehallgatása feltehetően fogta a MiG-ek kommunikációját. Ekkor adták ki a parancsot a harc elkerülésére. A közeli légiharc során Williams és kísérője minden bizonnyal azonosította a szovjet felségjelet. Ám akkor már nem volt mit tenni... |
| Az akkori új Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA), különféle érzékeny lehallgatási technológiát használva, azon a novemberi reggelen figyelte a vlagyivosztoki szovjet légiforgalmat. Az NSA már tudta, hogy a szovjet haditengerészet délre küldött a hét MiG-15-öst, hogy megfigyeljék a flottát. Szinte biztosan figyelmeztették a CTF 77-t, a légiharc mégis megtörtént. |
|
| Észak-koreai MiG-15 vadászgép |
| Warfare History Network, Mark Carlson |
|
| Szerkesztette: Légibázis Admin 2023 07 16 |
|
