Somoskő bazaltoszlopai  
 
Az egyik legemlékezetesebb kirándulásom alkalmával jártam Somoskő bazaltoszlopainál. Fogalmam sincs, hogy miért öt- és hatszögletűek. Nem leltem fel az interneten ennek okát, de a geopark plakátján látható a repedéshálózat talán magyarázatot ad rá.
A legérdekesebb természeti különlegesség a magyar határon, a Magyarországgal határos Somoskőújfalu község közelében található. A láva nem szokványos módon hűlt ki és keményedett meg, így alakultak ki a bazaltorgona oszlopai. Hat bazaltbázisból áll és 9 méter magas. Alatta kőtenger húzódik, amelynek felszínét bazalt oszlopok töredékei alkotják.
A bazaltorgona enyhén megdőlt, 15-20 cm széles öt- és hatszögű egyedülálló oszlopai jelentős természettudományi értéket képviselnek, amelyek külföldön is jól ismertek. A bazalt radiometrikus kora 4,06 ± 0,06, ill. 4,08 ± 0,03 millió év (Balogh a kol. 1994). A somoskői bazaltból több ásványt is leírtak. Ilyen a chabazit (Zepharovich 1859, Tóth 1882, Hintze 1915), phylipsit (Kalecsinszky 1889), aragonit (Mauritz és Vendl 1942) amfibol (Leonhard 1843), olivin és augit (Mauritz 1910).
A jelenlegi ismeretek szerint vulkáni neck, amely a lávával kitöltott maar típusú kráterben lávaárba ment át. A kb. 160 m átmérőjű neck formája asszimetrikus volt, mivel a nyugati oldal csaknem függőleges, amit a vár alatt, a határ közelében lévő oszlopok vízszintes, vagy 20° dőlésű fekvése bizonyít. Ezzel ellentétben az ismert „bazaltorgona“ (Klinda 1976) oszlopai a várhegy keleti lejtőjén 60-80° dőlésűek, ami tükrözi a kráter belső falának enyhe dőlését. A várhegy északkeleti lejtőjén a felvezető tanösvény tufát és kürtőbreccsát is feltár, amelyek a kürtő eredeti kitöltésére utalnak. A bazalt csaknem függőleges érintkezését a környező homokkővel a délkeleti lejtőn található kis homokbánya tárja fel a tanösvény felett.
 
 
Források: saját fotók 2022 augusztus 04.
  regionnovohrad.sk
  Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
 
 
  1806.hu