| 2022. november 16.: |
| A NASA floridai Kennedy Űrközpontjának 39B indítóállásáról november 16-án elindult az ARTEMIS-1 küldetés, mely 25 nap, 11 óra, 36 percig tartott. A személyzet nélküli Oriont szállító Space Launch System (SLS) szerdán hajnali 1:47-kor (EST) emelkedett a levegőbe, majd a vissztérő űrhajó 2022. december 11-én sikeres leszállást hajtott végre. Az Artemis-I. révén a NASA előkészíti a terepet az emberes küldetésekhez távoli célpontok felé, melyek során az űrhajósok kiépítik és elkezdik tesztelni a Hold közelében azokat a rendszereket, amelyek a holdfelszíni küldetésekhez és más, a Földtől távolabbi célpontok, köztük a Mars felfedezéséhez szükségesek. |
| |
| 50 évvel korábban... |
| |
| 1972 December 11: |
| Az Apollo-17 landolt a Holdon. |
| |
| Az Apollo-17 küldetése volt az utolsó Holdra szállás, és az utolsó alkalom, hogy ember vezette űrhajó elhagyta az alacsony Föld körüli pályát. |
| |
| Parancsnok: Eugene A. Cernan |
| Parancsnoki modul pilótája: Ronald E. Evans |
| Holdra szálló egység pilótája: Harrison "Jack" Schmitt. |
 |
| Az Apollo-17 küldetése volt az első, melyen egy tudós is részt vett. Elsődleges tudományos céljai között a " Repülés közben végrehajtott kísérletek és fényképészeti feladatok a Föld-Hold közötti repülési szakaszon, illetve Hold körüli pályán. Leszállás után geológiai felmérés, mintavételi anyagok-, és felszíni jellemzők vizsgálata egy előre kiválasztott területen a Taurus-Littrow régióban. Felszíni kísérletek telepítése és aktiválása." |
| |
| Harrison "Jack" Schmidt geológiai doktori címet szerzett a Harvard Egyetemen 1964-ben. Dolgozott az Egyesült Államok Földtani Térképezési Hivatalánál (United States Geological Survey) és a Harvard Egyetemen, majd 1965-ben űrhajós kiképzésére került. Az Apollo 17 volt az első küldetése, és ő lett az első kutató-űrhajós. |
| |
| Az őt kísérő Eugene "Gene" Cernan veterán űrhajós volt, aki először a Gemini IX-A misszióval repült az űrbe 1966-ban. Később a Lunar Module pilótája volt az Apollo 10 küldetés során 1969 májusában, 90 mérföldre közelítette meg a Hold felszínét. |
| |
| 04 14 21 43 (negyedik nap, 14 óra, 21 perc, 43 másodperc) |
| 04 14 21 43: Schmidt: "Készenlét. 25 láb, le kettőre. Üzemanyag jó. 20 láb. Lemegyünk a kettesre. 10 láb. 10 láb…" |
| |
| 14 21 58: Schmidt: "Kapcsolat… Leszállt." |
| |
| 14 22 03: Schmidt: " *** opp, megnyomva… Hajtómű ki... Hajtóművezérlés… Tovább… Parancs felülírás. KI… Kontroll mód felfüggesztve. PGNS, AUTO." |
|
|
| |
| Schmidt a délkeleti „Mare Serenitatis”-nál a Taurus-Littrow völgyében landolt a „Challenger” Lunar Modullal. A régió komoly geológiai jelentőséggel bír a Holdon. A misszió tervezői remélték, hogy a régió rengeteg információt ad a Hold flszínének történelméről. Az űrhajósok leszállás után, még a Lunar Modulban megkezdték megfigyeléseiket a Hold felszínéről: |
| |
| 14 37 05: Cernan: "Tudod, észrevettem egy csomó különbséget földfényeben, és… és kettős árnyékban. Ha a föld fénye a holdon visszaverődik valamiről, igen nehéz látni a csillagokat… még akkor is ha a földet most nem is látjuk." |
| |
| 14 23 28: Cernan: "Ó, ember. Nézd ott azt a sziklát..." |
| |
| 14 23 29: Schmidt: "Teljesen hihetetlen. Teljesen hihetetlen." |
|
|
| |
| Több órás előkészítés után, Cernan kilépett a Hold felszínére: |
|
| 04 18 31 00: Cernan: "A talpon állok. És, Houston…, ahogy kilépek a Taurus-Littrow felszínére, az Apollo-17 első lépését szeretném azoknak ajánlani, akik mindezt lehetővé tették… Jack…, kint vagyok. Ó, a kutyafáját! Hihetetlen. Hihetetlen, hogy milyen napfényes! Oké. Egy nagyon sekély, lapos területen szálltunk le… Ezért kaptunk ilyen lapos emelkedési szöget! Nagyon sekély, tányér-szerű." |
|
|
|
A két űrhajós üzembe helyezte a Holdjárót (Lunar rover), elkezdték telepíteni a tudományos műszereket a leszállás helye körül. Kirakták a kísérletek csomagjait, és a korábbi Apollo küldetéseken máshol elhelyezett szeizmikus mérőműszerekkel elvégzendő kísérletekhez szükséges robbanóanyagokat. Egyik elsődleges feladatuk volt, hogy a roverben mintákat helyezzenek el a környező sziklák anyagából.
Az elkövetkező pár napban az űrhajósok két alkalommal autóztak holdjáróval a leszállás tágabb környezetében és mintákat gyűjtöttek. |
 |
| Schmidt később leírta a leszállóhelyet Carol Butlernek a NASA ORAL történésze volt. „Ez volt a legváltozatosabb helyszín az eddigi Apollo küldetések során. Speciálisan mintagyűjtésre lett kiválasztva. Mi három dimenzióban láttuk a hegyeket… nem fotókon. Igy tudtunk kísérleteket végezni, mintát gyűjteni. Mi tapostuk a Mare bazaltjait és a felvidék felszinének porában jártunk a hegyek falai között, …és nem sikerült azonnal, de végül narancssárga talaj formájában a Shorty kráternél megtaláltuk azt a viszonylag fiatal vulkanikus anyagot, melyeket eddig csak a fényképeken láttunk. |
|
| Pár napos munka után, 1972 december 14.-én elkövetkezett az a perc, amikor utoljára lépett ember a Hold felszínére: |
| |
| 07 00 00 47: Cernan: "Bob, itt Gene, és kint vagyok a felszínen… az ember utolsó lépéseit teszem idekint, haza megyünk, hogy később vissza jöhessünk, és hiszek benne, hogy ez a nem túl távoli jövőben meg fog történni. Szeretném elmondani, remélve, hogy a történelem fel is jegyzi, hogy ez az Amerikai kihívás megváltoztatja az ember jövőbeni sorsát. És ahogy most elhagyjuk Taurus Littrowról a Holdat, úgy vissza is jövünk… ha Isten is úgy akarja, visszatérünk békével és reménységgel - az egész emberiség javára. Ezt kívánja az Apollo 17 legénysége. " |
|
|
| |
| Azóta, hogy 42 évvel ezelőtt ezek a szavak elhangzottak, ember nem lépett a Holdra. A NASA számára kiutalt szövetségi pénzek csökkenése miatt a holdraszállások folytatása tarthatatlanná vált. Költségvetési megszorítások erősen korlátozták a NASA kutatási és tudományos küldetéseit az elkövetkező években. Amit megtehettek, megtették: ilyen volt a Skylab program 1973-ban, a Space Shuttle program, valamint számos robotszonda és műhold felbocsátjása. Komoly eredmény a Hubble-teleszkóp feljuttatása, majd később a kijavítása, mely rendkívüli feladat volt. A nemzetközi űrállomás üzemeltetése, űrhajósok fel-, és visszaszállítása, a Mars-járók programjának megvalósítása, … mind-mind olyan feladat, melyekhez nagy tudásra, összefogásra és kitartásra volt, és van szükség. |
| |
| Az Orion űrhajó fellövése egy Delta IV-es tetején, azt jelzi, hogy az Egyesült államok újból visszatért a távolabbi űr játékterébe. Az ok: a Hold újbóli, és a Mars első meglátogatása emberes küldetésekkel. Ők lesznek a azok a felfedezők kik lehetővé teszik számunkra, hogy feltárjuk bolygónk, a Naprendszer, és a tágabb űr még ismeretlen titkait. Kutassák a teremtést, és kijárják az utat az emberiség első telepeseinek a világűr messzi bolygóin. |
| |
| CIKK: 2011 08 14 Módosítva: 2023.01.20. |
|
|
| 
| 
| 