Polikarpov I-15
 
Polikarpov I-15 | Wikipedia
Polikarpov I-15
1933-1943
POLIKARPOV
 
1933 elején kezdte tervezni Nyikolaj Nyikolajevics Polikarpov az I-15 repülőgépet. Az új típus a kétfedelű I-5 vadászgép utódjának készült, jobb kilátást biztosító felső szárnnyal és amerikai Wright R- 1820-F Cyclone típusú csillagmotorral, amely csak korlátozott számban érkezett, de ekkor már tárgyaltak a - végül M-25 típusjelzést kapott - motor licencgyártásról. Az I-15-ből 404 sorozatgép készült el 480 Le-s M-22, 270 pedig M-25 motorokkal. Az utolsó fejlesztés az erőteljes I-153 típus volt, behúzható futóval, hátul kerekekkel vagy sítalpakkal.
A típust 1934-ben állították csapatszolgálatba. Ezeket a gépeket a gyártásban az I-15bis (más típusjellel I-152) váltotta fel. 2408 darab I-15bis épült. Az I-15bis jobb teljesítményű M-25V motort kapott, nagyobb motorburkolattal, a hagyományos felső szárnnyal, megnövelt üzemanyagtartályokkal és megkettőzött tűzerővel.

  Mongólia, 1939-1943
1939-ben a Polikarpov vadászgépeket széles körben használták a Khalkhin Gol-i csatákban. A csatákat 1939. május 11. és szeptember 16. között vívták, és több mint 600 repülőgép vett részt benne. Amikor az ellenségeskedés megkezdődött, az egyetlen I-15bis a területen a 70. IAP 14 repülőgépe volt. Számuk a következő hetekben növekedett: május 23-án a 22. IAP-ból 35 db I-15bis érkezett a Bajkál-túli régióból. A Polikarpov-pilótákat azonban sietve képezték ki, és súlyos veszteségeket szenvedtek a tapasztaltabb japánokkal szemben. A konfliktus során a Szovjetunió és Japán egyenként több mint 200 repülőgépet veszített.
10 repülőgépet szállítottak a Mongol Néphadsereg légierejének 1939. július közepén, majd 1942 márciusában több mint 30 repülőgépet kaptak.

  Szovjetúnió, 1942-ig
1941 júniusában, a német invázió idején több mint 1000 I-15bis vadászgép volt még szovjet használatban, a kétfedelű repülőgépet alacsonytámadásokra alkalmazták. 1942 végére az összes, még szolgálatban lévő példányt másodvonalbeli feladatokra helyezték át.

  Spanyolország, 1936-1939
Spanyolországban 300-nál is több állt szolgálatban, ahol kora egyik legjobb vadászrepülőgépének bizonyult. Az első 25 fős Polikarpov csapat 1936. október 28-án érkezett meg Cartagenába 15 pilótával és leendő ászával, Pavel Rychagov parancsnokkal.
A szovjet pilóták először november 4-én léptek akcióba, amikor I-15-ösök lelőttek két Junkers Ju 52-t és két Fiat CR.32-t Madrid felett. Egy harmadik Ju 52-t és egy Heinkel kétüléses repülőgépet leszállásra kényszerítettek. A szovjeteknek nem volt veszteségük. A következő két nap során a Chato pilótái további 12 győzelmet arattak két elvesztett I-15 árán.
November 16-án, miközben a Fiat CR.32- esekkel harcoltak Madrid felett, lelőtték Rychagovot aki életben maradt és visszatért századához. Négy nappal később a harcképes Polikarpovok száma a központi területen 15-re csökkent: hét elveszett harcban, kettő kényszerleszállt, egy pedig javítás alatt állt.
1936 decemberében és 1937 januárjában további két, 30 repülőgépből álló szállítmány érkezett Spanyolországba, ami lehetővé tette négy teljes értékű I-15-ös század felállítását. 1937 tavaszáig Közép-Spanyolország volt az I-15-ösök fő működési területe. 1937 májusában ismét érkezett 31 darab Polikarpov I-15.
Spanyolországban 1939. január 1-jéig 197 Polikarpov veszett el: 88-at az ellenséges repülőgépek és kilencet a légelhárító tüzérség lőttek le, 27-et a földön semmisítettek meg, 67-et pedig balesetben írtak le.

 

         
         
   
         
   
         
   
I-15 bis I-15 bis      
     

 
Források:
Wikipedia
 
 
© Légibázis Since 1998