| Címkép: Sääski II, K-SASB lastrommal Suomenlinna-ban 1929 februárja. | Forrás: Aircraft Wiki |
|
|
| Finn állami repülőgépgyár (Valtion Lentokonetehdas) |
|
| A VL Sääski (Szúnyog) kiképzőgépet a finn állami repülőgépgyár (Valtion Lentokonetehdas) gyártotta. Kurt Berger és Asser Järvinen 1927-ben tervezte. A gép 1928-tól 1943-ig szolgált. Kétüléses, kétfedelű, egymotoros gép volt. |
| Futómű, sítalp, úszótalp... mindhárom variációban használták. |
| A Sääski volt az első finn tervezésű és gyártású repülőgéptípus, amely sorozatgyártásba került. 1928. február 2-án repült először. Az 1920-as évek végétől a negyvenes évek elejéig a szúnyogokat széles körben használták a civilek és a hadsereg is. Egy gépet Norvégiába is eladtak, így a Sääski volt az első finn géptípus, amelyet külföldre exportáltak. |
| A Sääski legjelentősebb felhasználója a Finn Légierő volt , amelynek összesen 33 repülőgépe volt 1928 és 1943 között. A repülőgéptípust a légierőnél főként kezdő-kiképző repülőgépként és összekötő repülőgépként használták. A hadsereg kalózhajókat is keresett a vámhatósággal együttműködve. Ezen túlmenően az Osakeyhtiö Sääski egyfajta kereskedelmi repülési képzést kínált magánszemélyek számára. |
| A Sääski repülőgépeket három nagyobb sorozatban gyártották a légierő számára 1929 és 1931 között, ezen kívül a repülőgépgyár egy kisebb, négy gépből álló sorozatot épített az Osakeyhtiö Sääski számára. A géptípust négy különböző változatban gyártották, melyek Sääski I, -II, -IIA és -IV néven ismertek. Tervezték az ötödik változatot, a Sääski III-at is. |
| A K-SASA lajstromot kapott Nyrkki-Sääski első repülésének időpontjaként 1928. február 27-ét választották. Az első felszállási kísérletek kudarcot vallottak, mert a gép súlypontja túlságosan előre volt a futóműhöz képest. A prototípust hátsó ülésére beültették a szerelőt (plusz súly hátul), de így sem ment. Ekkor változtattak az futótartók helyzetén, ami lehetővé tette, hogy Georg Jäderholm még aznap felszálljon. A regisztráció jóváhagyásához szükséges öt tesztrepülés március 19-ig befejeződött. A gép sorozatgyártásba került. |
 |
Szolgálatban |
| A Sääski-ket Viipur 1. és Sortavala 2. önálló hidroplán-század és a Santahamina-i haditengerészeti légiállomás is használta. A légierő 1938 januárjában végrehajtott szervezeti reformja során Sääski gépeket nagyrészt az 1. repülőezred és légi hadiiskola egy külön repülőszázadába helyezték át. |
| A fennmaradó 17 gép a Légi Háborús Iskola, a 16. Repülőszázad, az 1. Repülőgép-kiegészítő Ezred és az Állami Repülőgépgyár könyveiben szerepelt, amikor 1939 novemberében kitört a téli háború. Meg nem erősített információk szerint az első háborús repülést már a téli háború kitörésének napján végrehajtották ezzel a típusú repülőgéppel. |
| Egy évvel később még 15 repülőgép szerepelt a könyvekben, de csak 13 volt használható. A Sääski-ket (SÄ-118, -121, -125, -126, -130 és -138 gépek) az SÄ-130 kivételével 1943 januárjában eltávolították a légierő nyilvántartásából. A kivonási folyamat több hónapig tartott, így az utolsó Sääski 1942 szeptemberében még egy feladatot teljesített. |
|
Veszteségek |
| A légierő statisztikái szerint Sääski gépekkel két halálos baleset történt |
| Az első az SÄ-119-es pilótájával történt 1930. július 3-án, amikor Viksten hadnagy nekiütközött egy fának a Kuolemajärvi-i Kipinolanjärvi-tó partján. A pilóta meghalt, de az utas, Tuomi pilóta túlélte. |
| A második baleset nyolc évvel később, 1938. október 11-én történt Sortavalában, amikor a SÄ-139-es repülőgép száz méteres magasságban spirálozva lezuhant. A repülőn tartózkodó Hietala őrmester és Lassila szerelő meghalt a balesetben. |
| K-SASA lajstromjelű Sääski I-es 1928-ban. | Eino Ritajärvi gyűjteményből. |
|
|
