A Lavocskin La–15 (NATO-kód: Fantail) az 1940-es évek végén a fejlesztett sugárhajtású vadászrepülőgép. Az első generációs szovjet vadászgépek közé tartozik. Lavocskin több tervet is kidolgozott. Az első volt a „168-as gyártmány” (La–168) 1947-ben, majd ezt követte 1948-ban a „176-os gyártmány” (La–176), amelyek a Rolls–Royce Derwent V és Rolls–Royce Nene sugárhajtóművekkel repültek. Előbbit RD–500, utóbbit RD–45 típusjellel a Szovjetunióban is gyártották. Még 1948 közepén megszületett a La-174, ami a 168-as továbbfejlesztése volt, és végül ez a gép kapta meg a végleges La-15 elnevezést. A La-15 az egyetlen sorozatgyártott sugárhajtású Lavocskin vadász

1948. május 11-én az első prototípus egy repülés során vibráció miatt lezuhant. A berepülések tovább folytatódtak egy javított második prototípussal, a La–174D-vel. 1948. augusztustól szeptember 25-ig sikeresen lezajlottak a hatósági vizsgák, melyek végén döntöttek a sorozatgyártásról, és 1949-ben megkapta az új jelzést is.

A La–15-ből mindössze 235 db készült. Kifejlesztették a La–180 típusjelű kétüléses kiképző-gyakorló változatát, amelyet végül La–15UTI típusjellel gyártottak, de a típus iránti érdeklődés megcsappanása miatt mindössze 2 db készült. A sorozatgyártást a 21. számú gorkiji repülőgépgyár, valamint a 292. számú szaratovi repülőgépgyár végezte. Az addig La–174 típusjelű gép 1949-ben kapta a végleges La–15 elnevezést. A sorozatgyártás során további módosításokat végeztek a repülőgépen. A sorozatgyártású változatok legnagyobb sebessége 1026 km/h lett.

A La–15 népszerű volt a pilóták körében. Jól manőverező, könnyen kezelhető repülőgép volt, a pilótafülkéjét pedig túlnyomásosra alakították ki. Az időközben sorozatgyártásba került, az RD–45 továbbfejlesztésével készült Klimov VK–1 gázturbinás sugárhajtóművel felszerelt La–168 és La–176 jobb teljesítményt nyújtott a MiG–15-nél, de bonyolultabb kialakítása miatt a kiszolgálása időigényesebb volt. A sorozatgyártású példányok azonban a Klimov RD–500 hajtóművet kapták.

A Szovjetunió Minisztertanácsa 1949. május 14-én egy sugárhajtású vadászrepülőgép sorozatgyártása mellett döntött, a MiG–15 gyártását támogatva, a La–15 gyártását pedig beszüntették. A MiG–15 kisebb teljesítményű volt ugyan, de szerkezeti kialakítása egyszerűbb, így alkalmasabb és olcsóbb volt a nagy tömegű sorozatgyártásra.