| Címkép: MiG-105 "Spiral" | Forrás: NetSearch |
|
|
| Fotó: MiG-105 a tesztek alatt |
Forrás: Dr. Remes |
|
|
| MiG-105 "Spiral" (B.O.R.) |
| RSZK MiG |
| РСК „МиГ“ – Российская самолётостроительная корпорация „МиГ" |
| A MiG–105 a szovjet űrállomások, és katonai űrprogramok egyik szállító-ellátó/visszatérő egységének kísérleti gépe volt. Egyértelműen katonai célokat is szolgált volna. Egy korai szovjet űrrepülőgép-program, a Spiral részére készült ez a többször felhasználható űrrepülőgép. Az űrrepülőgépet egy 6 Mach sebességig gyorsuló repülőgépen szállították volna nagy magasságba, ahol a Spiral egy gyorsítórakétával emelkedett volna tovább. Tehertér nem volt, csak a pilóta szállítására volt képes. A MiG 105-ös az orr formája miatt "Lapot" vagyis "Papucs", vagy "Cipő" becenevet kapott. Amerikai kódneve X-23 PRIME és ASSET volt. |
| A szovjet mérnökök a Spiralhoz légi indítású rendszert választottak. Az "50/50" néven ismert ötlet az volt, hogy a űrrepülőgépet és a folyékony tüzelőanyaggal dolgozó gyorsító fokozatot nagy magasságban indítják el egy külön erre a célra gyártott hiperszonikus sugárhajtóművel meghajtott repülőgép hátáról. A hordozó gépet a Tupolev Tervező Iroda (OKB-156) készítette volna részben a Tu-144 alapján. |
| Spirál innovatív, variálható, diéderes delta szárnnyakkal rendelkezett. Az indítás és a visszatérés során ezeket 60 fokban felfelé hajtották. Miután a visszatérés után szubszonikus sebességre csökkent, a pilóta leengedte a szárnyakat vízszintes helyzetbe, ami sokkal kedvezőbb volt leszálláskor. Ez lehetővé tette az esetleges átstartolást is. A landolás csúszótalpakra történt, melyek a törzs oldalán lévő ajtókból közvetlenül a szárnyak fölött és előtt nyíltak le, normál futómű nem volt. |
| A spirált úgy építették, szükség esetén hajtóműves leszállásra is képes legyen. Egy Kolesov-hajtóművet építettek be, melynek légőbeömlőjét a függőleges stabilizátor alá helyezték el. Ezt használaton kívül egy kagyló alakú panelajtó védte, mely szubszonikus sebességnél volt nyitható. (lásd a címkép alatti első képet) |
| Magas hőmérsékletű szuperötvözet fémeket használtak, mint a VN5AP nióbium, molibdén-disilicide bevonatú acéllemezek, volfrám és Rene 41 jelű fém. A szovjet mérnökök úgynevezett "méret-páncélzatban": gondolkodtak: A koncepció tesztelésére több BOR-t is használtak. |
| A Spiral kabinját úgy tervezték, hogy vészhelyzet esetén leváljon a jármű többi részéről, és ejtőernyővel ereszkedjen le a földre. Ezt a repülés bármely pontján meg lehetett tenni. |
| A projekt kidolgozása 1965-ben kezdődött, majd 1969-ben leállították, aztán 1974-ben válaszul az amerikai űrsikló programra, újraindították. A tesztjármű 1976-ban hajtotta végre első szubszonikus szabadrepülési tesztjét, saját erejéből felszállva egy Moszkva melletti régi leszállópályáról. Aviard G. Fastovets berepülőpilóta emelkedett vele a levegőbe, és kb 30 km-t repült. A repülési tesztek 1978-ig szórványosan folytatódtak. A Spiral-projektet végül törölték amikor úgy döntöttek, hogy inkább a Buran-projektet folytatják. |
| Az alábbi, 2 másodpercenként bővülő animáción megfigyelhetjük a Spiral szerkezetét: |
| A "Spiral" program MiG-105-ös gépei: |
| BOR: pilóta nélküli, orbitális repülésre alkalmas jármű orosz rövidítése. |
| |
Repülési tesztekre készült 1:3 méretarányú modell. A légkörben körülbelül 60–70 km magasságban és 13 000 km/h sebességnél a gép elégett. A cél 100 km-es magasság volt. |
| |
Az első példány az orr leválása miatt megsemmisült 5 km-es magasságban, 0.94 Mach sebességnél. A második példány sikeres repülést teljesített, de az ejtőernyőrendszer hibája miatt, visszatérés közben ez a gép is megsemmisült |
| |
Négy repülése volt, plusz két nem megerősített repülés. |
| |
5 startja volt. Új formát kapott, az adatait pedig felhasználták a Buran projektben. Ez az 505 -ös jármű. |
| |
Méretarányos modell. Kizárólag aerodinamikai adatok gyűjtésére használták. |
|
 |
| A "Spiral" repüléséhez egy űrhajós csoportot képeztek ki, akik az úgynevezett „50-es termék”-en repültek volna. Ez volt az MiG-105 egyik hivatalos fedőneve. A Spiral csoportot azért hozták létre, hogy az űrrepülőgépekkel (elfogó vadász-, csapásmérő-, felderítő-űrrepülőgépekkel) ellenséges légi- és űrcélokat fogjanak el, és semmisítsenek meg, felderítsék és elhárítsák az ellenséges légi- és kozmikus csapásokat, illetőleg kozmikus csapásokat hajtsanak végre ellenséges célok ellen. |
| Aviard G. Fastovets, a légköri repülési teszteket végezte. Ő volt az egyetlen, aki repült a MiG-105-el. |
| German Tyitov űrhajós, a második ember a Föld körül (Vostok 2 küldetés). Nem repült a MiG-105-el. |
| Vaszilij Lazarev űrhajós, később az első Szojuz 7K-T küldetést repülte. Nem repült a MiG-105-el. |
| V. A. Dzsanibekov űrhajós-pilóta a Spirál programban elfogó vadász űrhajós-pilóta kiképzést is kapott. |
| Az űrhajósok létszáma folyamatosan változott. Később csatlakozott A. P. Kuklin berepülő-űrhajós alezredes, A. V. Filpcsenko űrhajós-pilóta alezredes, V. A. Satalov űrhajós-pilóta alezredes, G. T. Beregovoj űrhajós-pilóta ezredes. Ám a Spirallal ők sem repülhettek. |
| Szárny fesztávolsága:6,7 méter |
| Súly: 3500 kg, max.: 4220 kg |
| Leszállási sebesség 250-270 km/h |
|
| [Forrás: Dr. Remes Péter] |
|
| A Spirál 1966-os dossziéja a főtervező Mikojan aláírásával |
| MiG típusok a felső listában |
 |
|
|
|
| Más Szovjet/Orosz repülőgéptípus választása: |
|
|
|
