| Címkép: MiG-27 az Orosz Légierő múzeumában. Monino, 2012 | Forrás: NetSearch |
|
|
| RSZK MiG |
| РСК „МиГ“ – Российская самолётостроительная корпорация „МиГ" |
| Fotó: MiG-27, Trinidad. A hegyi utakon fotózta egy utazó 2013-ban |
Forrás: Mary and Blair Buchanan |
|
|
| A MiG–27 (Flogger) szovjet vadászbombázó, melyet az 1970-es években fejlesztettek ki a MiG–23-ból. Összesen 1075 repülőgépet gyártottak, ebből 165-öt Indiában, licencben. Eredeti típusjelzése MiG–23BM volt mert a MiG–23BN alapján fejlesztették. |
| A levegő-beömlőnyílás egyszerűbb lett, így 300 kilogrammal csökkent a gép szerkezeti tömege. A törzs alatti oldalsó fegyverfelfüggesztő csomópontokat előrébb hozták. A H–23 rakéták irányító konténere a részben automatizált Delta–NM lett a bal oldali szárnytőbe építve. A jobb oldalon itt egy fotógéppuska van. A szárnytövek két oldalán 6-6 infracsapda-kilövőt építettek. A repülőgép korszerű, részben digitális PRnK–23 navigációs rendszert kapta, és giroszkóppal stabilizált lézeres célmegjelölőt (Fon-t) az orrba a lézertávmérő helyére. A gépbe új HUD került, az ASzP–17VG–1. |
| A "GS–6–30" hatcsövű gépágyú: |
| A törzs alá beépítették a GS–6–30 hatcsövű gépágyút 300 lőszerrel, ez hatalmas tűzerő, de gyakorlatban lehetetlen volt kihasználni, a fegyver gyakran a gép szerkezetében is károkat okozott. A főfutó aknáiban elhelyezett leszálló-fényszórók szinte minden tűzmegnyitásnál összetörtek. A két méter hosszú ágyú hatalmas, 6 tonna visszarúgást eredményezett, amely elég erős rezgést keltett ahhoz, hogy kárt tegen az üzemanyagtartályokban, az avionikai rendszerekben. Még a futómű ajtaja is néha megrepedt, ami baleseteket okozott. A lőszer elakadáskor néha felrobbant, ami a gép elvesztéséhez vezetett.
Anshuman Mainkar indiai pilóta egy interjújában elmondta, milyen volt elsütni a hatalmas fegyvert: „A repülőgép látszólag leállt, szinte lebegett a célpont felé nézve - a nyomjelzők pedig morze kommunikáció illúzióját keltették. A füst és a kordit szaga érződött a pilótafülkében, a repülőgép remegett lövés közben. Aztán egy pillanat alatt minden véget ért ... Figyelni kellett rá, hogy a célpontról simán tudjunk leválni, mert akkor még nem tudtuk milyen károk keletkeztek a gépben.” (Hushkit.net)
|
| MiG–27K Flogger–J2, (MiG–23BK): |
| Az alaptípussal megegyező sárkány, de korszerűbb avionika. Ez nehezebb is volt, ezért a pilótafülke páncélzatát elhagyták, a gép védettségét a precíziós fegyverek alkalmazásától várták, de az afganisztáni tapasztalatok alapján a páncélzatot visszaépítették. |
| A MiG-27K-val megegyező, de annál olcsóbb gép. Navigációs rendszere egyszerűbb. |
| MiG-27M export variánsa. A Hindustan Aircraft MiG–27ML "Bahadur" néven 165-öt gyártott licenszben. A gépeket gyártás előtt még korszerűsítették. |
| 1988-ban India korszerűsítette gépeit francia avionikával. Két multifunkciós kijelzőt kapott, új processzort, új HUD-ot és HUD kamerát, adatátviteli rendszert. Új radart is kapott, ami lehetővé tette hajók elleni rakéták alkalmazását. India 140 gépet alakított át erre a változatra. |
| Az eredeti MiG–27-esekből átalakítva. Az "M" berendezéseit építették be, a navigációs rendszere kissé fejlettebb volt. Az M és a D külsőleg szinte egyformák. 300 gép átépítése 1989-ig tartott. Az Irkutszki gyár jobb gyártási minősége miatt ezeket a gépeket többre tartották, mint az ulan-udei 27D-ket. Ez az altípus települt Magyarországon is Debrecenben és Kunmadarason. 1987 júniusától a 88. gárda vadászbombázó-ezred állományában 45 gép szolgált a kivonulásig. 1989 júliusától az 1. gárda vadázbombázó-ezred állományában Kunmadarason 34 db szolgált. |
|
|
 |
| 1:48-as makett |
|
|
|
 |
| "K" |
|
 |
| "D" |
|
|
| Szovjetúnió - Oroszország, Sri Lanka, India (kivonták), Kazakhstan, Ukrajna (kivonták) |
| Az IAF Swing-Wing nevű MiG-27-es vadászgépe 2019 december 27-én a Jodhpur Légierő bázisán lerepülte utolsó feladatát. Ezzel véget ért az orosz MiG-27 szolgálata az indiai légierőben. 1985-től az IAF mintegy 165 MiG-27 vadászgépet repült. |
 |
| Az afganisztáni konfliktusban 1987-89 között bevetette a szovjet légierő. Kettő, vagy három századnál szolgált. A szovjet MiG-27-esek egy ezredét 1987-tól 1989 februárjáig az afganisztáni Shindand légitámaszpontra telepítették. Elsősorban nagy magasságú feladatokban használták őket, állítólag hatékonyan használták az ODAB-500P-t, melyek hatásos megsemmisítési zónája elérte a 400 métert. A MiG-27 azonban túl jó gép volt "egyszerű" lázadók elleni műveletekhez.
India által épített, és a 2000-es évek avionikájával felszerelt gépek szintén harcoltak. Nem irányított bombákkal, rakétákkal és a földrengető hat csövű Gatling gépágyúval felvértezve a típus kiterjedt akciókban vett részt az 1999-es Kargil-háború alatt, pakisztáni csapatokat bombázva a himalája 5500 méter tengerszint feletti területein. |
| MiG típusok a felső listában |
 |
|
|
|
| Más Szovjet/Orosz repülőgéptípus választása: |
|
|
|
