A Mikojan-Gurjevics Je–8 egy kísérleti repülőgép volt, melyet a MiG–21 továbbfejlesztésével, annak leváltására (eredetileg MiG–23 prototípusaként) terveztek. A hajtómű levegő-beömlőnyílását a törzs elejéről áthelyezték az orr alá, így oda nagyobb lokátort tehettek, mely alkalmas volt a nagyobb hatótávolságú légiharc-rakéták kiszolgálására is. Az orr-rész két oldalára, a pilótakabin vonala előtt, egy kacsaszárnyat szeretek, a MiG–21-es vízszintes vezérsíkjait pedig meghagyták.
A gépnek két prototípusa épült, a 81-es, és a 82-es. Több felszállást is végeztek, de számos technikai nehézséget nem tudtak megoldani.
1962. szeptember 11-én, az egyik repülés során, 2,15 Mach sebességnél, a fejlesztés alatt álló, különleges kialakítású Tumanszkij R–21F–300 hajtómű felrobbant, és a kor egyik leghíresebb szovjet berepülőpilótája, Georgij Konsztantyinovics Moszolov katapultált. Súlyos sérüléseket szenvedett, többször újra kellett élesztették. Nem repülhetett többet, „jutalomból” az Aeroflot helsinki irodavezetője lett. A gép fejlesztését ezután leállították, néhány rendszerét a későbbi MiG–23-ason alkalmazták, Ilyen volt a Szapfir–23 rádiólokátor és az R–23-as légiharc-rakéták. Átvették a repülőgép törzshátsórész alatti felhajtható pótvezérsíkját is. |