A-4 Skyhawk
Címkép: A-4 Skyhawk | Forrás: NetSearch
A-4 Skyhawk
Douglas Aircraft Company
 
   Az A–4 Skyhawk egy könnyű harcászati vadászbombázó repülőgép, melyet az Amerikai Haditengerészet igényei alapján terveztek meg. Ed Heinemann által tervezett gépet a McDonell Douglas gyártotta. Első felszállása 1954. június 22-én történt meg, és 1956. októberében állt szolgálatba. Összesen 2960 gépet gyártottak a típusból.
   Az egyszerű, jó manőverező képességű gépet több országba exportálták. Részt vett a Vietnami háborúban az amerikai és a Dél-vietnámi oldalon, a jom kippuri háborúban az Izraeli Légierő oldalán, valamint a Falkland-szigeteki háborúban az Argentin Légierő állományában.
   A Kuvaiti Légierő 36 darab A–4KU-t rendelt az 1970-es években az USA-tól. Ebből 29 darab maradt az iraki inváziót megelőzően. Az 1990. augusztus 2-ai támadás alatt a gépek némelyike teljesített harci bevetéseket az iraki inváziós erők ellen, autópályáikat szükségrepülőtérként használva. Az ország területének lerohanása előtt azonban a 29 gépből 24 darabot (az üzemképeseket) sikerült áttelepíteni a szomszéd Szaúd-Arábiába. Az átmenekített gépek az F.1-eseikkel együtt Szabad Kuvaiti Légierő néven tevékenykedett tovább az ország visszafoglalása utánig, a koalíciós erők kötelékében. Az öbölháborúban természetesen bevetésre kerültek, összesen 1361 bevetést teljesítettek a „Sivatagi vihar” idején. A konfliktust végül 23 darab gép vészelte át, ugyanis egy gépet elvesztettek a felszabadító harcok során. A gépeket később Brazília haditengerészete vette meg 70 millió USD értékben, 2009-ben ezek közül 12-t korszerűsítenek, a NAe São Paulo repülőgép-hordozón teljesítenek szolgálatot.
 
Az A-4 Skyhawk harci alkalmazása
 
   A vietnami háború
   A Skyhawk hajtotta végre az Egyesült Államok első légicsapásait a konfliktus során, és a feltételezések szerint egy USMC Skyhawk dobta le az utolsó amerikai bombákat az országra. Híres A-4 pilóta volt Everett Alvarez hadnagy, John McCain hadnagy, valamint James Stockdale parancsnok. Ő például a USS Bon Homme Richard VA-76 hordozó fedélzetéről felszállva, egyszerű, nem irányított Zuni rakétával lőtte le az észak-vietnami légierő egyik MiG-17-esét. A Skyhawk volt az első gép, mely az USA határain kívűl AIM-9 rakétát alkalmazott. A csapásmérő küldetések során, ami a Skyhawk szokásos szerepe volt, a levegő-levegő fegyverzet önvédelmi célokat szolgált. Az 1960-as évek elején és közepén az amerikai haditengerészet A-4B Skyhawk gépei biztosították a tengeralattjárók, és egyes Essex osztályú hordozók védelmét.
   Az A-4 első harci vesztesége 1964. augusztus 5-én következett be, amikor a légelhárítás tüzérségi (AAA) tüzében lelőtték Everett Alvarez főhadnagyot (VA-144 USS Constellation) Észak-Vietnamban. Alvarez biztonságosan katapultált és ő lett a háború első amerikai haditengerészeti hadifogolya. 1973. február 12-én szabadon engedték. A vietnami háború utolsó A-4-es vesztesége 1972. szeptember 26-án történt, amikor az USMC pilóta James P. Walsh kapitány (VMA-211) közeli légi támogatást repült Bien Hoa légibázis ellen az An Lộc-i csata során. Földi légelhárító tűz találta el gépét, Walsh kapitány biztonságosan katapultált, és ő volt az utolsó amerikai tengerészgyalogos, aki fogságba esett a háború alatt. 1973. február 12-én szabadult.
   Bár az első A-4E gépek már 1965 elején repültek Vietnamban, az A-4C-ket 1970 végéig használták.
   1967. július 29-én a USS Forrestal repülőgép-hordozó súlyosan megsérült, amikor egy Zuni levegő-föld rakéta véletlenül elindult egy F4 Phantomról, és nekivágódott egy felszállásra váró A4 Skyhawknak. Pilóta, egy fiatal haditengerészeti hadnagy, John S McCain volt, aki villámgyorsan ugrott ki gépéből. A rakéta nem robbant fel, de felszakította a Skyhawk üzemanyagtartályait, és komoly tüzet okozott, ami viszont egy 1000 fontos bomba robbanásához vezetett. A robbanás, és a hajón kitört tűz következtében 134 tengerész halt meg, és sokan megsérültek. Feltételezések szerint az elsütő mechanizmus rövidzárlata vezetett a rakéta kilövéséhez.
   A háború alatt 362 A-4/TA-4F Skyhawk veszett el légicsatában, elhárítótűzben és balesetek miatt. Az amerikai haditengerészet 271 A-4-et vesztett el. A tengerészgyalogság 81 db A-4-et, illetve 10 db TA-4F-et veszített.
Sérült A-4 Vietnámban, hazafelé
   A sötét napok egyike: egyetlen napon, 1967. április 25-én összesen 32 darab A-4 veszett el a föld-levegő rakéták (SAM) miatt, egy A-4 pedig egy MiG-17-essel vívott légiharc során.
 
   Izrael
   Izrael volt a Skyhawk legnagyobb exportfelvevője. A francia típusok után a Skyhawk volt az első amerikai harci repülőgép, melyet az izraeli légierő megvásárolt. A szállítások a hatnapos háború után kezdődtek, és az A-4-ek hamarosan az IAF légi támadóerejének gerincét alkották. Az IAF az A-4 Skyhawnak az Ayit nevet adta (héberül : עיט , magyarul: Sas). 1966-tól kezdődően Izrael 217 A-4-et vásárolt, később további 46 gépet vett még a veszteségek pótlására. A Skyhawks csapásmérő küldetéseket hajtott végre a Jom Kippur háborúban.
   1970 májusában egy izraeli Skyhawk, melyet Ezra Dotan ezredes pilóta vezetett, lelőtt két MiG-17-est Dél-Libanon felett, az egyiket nem irányított rakétákkal, a másikat 30 mm-es ágyútűzzel.
   Az egyiptomi MiG-21-es vadászgépek három Skyhawkot lőttek le, kettőt pedig szovjet pilóták MiG-21-esei szedtek le a háború során.
   Az A-4H típust kifejezetten az Izraeli Lgierő igényei alapján fejleztették. Hosszabb hajtóműkiömlőt, fejlettebb elektronikát, új hajtóművet és iker DEFA 30 mm-es gépágyút kapott a Colt Mk.12 20 mm-es ágyúk helyett. Izrael 90 A-4H-t kapott. 1973 elején a megkapták az A-4N Skyhawkot, ami a USMC által használt A-4M modellek modernizált változata. A Peace for the Galilea hadműveletben az egyik A-4N lelőtt egy szíriai MiG-17-est.
   Szíria azt állította, hogy két izraeli A-4 Skyhawkot szíriai MiG-23-asok lőttek le Észak-Libanon felett 1981. április 26-án. Izrael ezt nem erősítette meg.
   Az 1982-es libanoni háború során Aharon Achiaz izraeli pilóta A-4-esét egy SA-7 légvédelmi rakétaüteg lőtt le Libanon felett 1982. június 6-án. Izrael szerint a Beqaa-völgyben 1982. június 6. és 1982. június 11. közötti légicsaták során ez volt az egyetlen megsemmisített repülőgépük... a harcokban 150 gép vett részt, beleértve az 1982. június 9-i ütközetet is.
   2015. december 13-án az utolsó izraeli A-4 Skyhawkot is kivonták a szolgálatból. Az ünnepélyes kivonás a Hatzerim IDF bázisán zajlott.
 
   Argentína - Falkland
   Argentína volt a Skyhawk első külföldi használója, 1965-től majdnem 130 A-4-et kaptak. Az argentin légierő még 25 A-4B-t kapott 1966-ban és további 25 darabot 1970-ben.
   Argentína volt a Skyhawk első külföldi használója, 1965-től majdnem 130 A-4-et kaptak. Az argentin légierő még 25 A-4B-t kapott 1966-ban és további 25 darabot 1970-ben. Három fegyverzeti pilonjuk volt. A gépek az 5. légi dandárban (V Brigada Aérea) szolgáltak.
   A nyolcvanas évek elején a flotta leépült, nem volt elég alkatrész, ennek ellenére az A-4-ek jól teljesítettek az 1982-es falklandi háborúban.
   Az 1982 falklandi háború során Argentína 48 Skyhawk harci repülőgépet vetett be (26 A-4B, 12 A-4C és 10 A-4Q repülőgépet). Az A-4-ek elsüllyesztették a 42-es típusú Coventry rombolót, 21-es típusú Antilop fregattot (mely a támadás után elsüllyedt a fel nem robbant bombák hatástalanítása során) és a 21-es típusú Arden fregattot. Az RFA Sir Galahad, a Glasgow, a Leander osztályú Argonaut, a 22-es típusú Broadsword és az RFA Sir Tristram pedig komoly sérüléseket szerzett Skyhawk támadások következtében.
   Összesen 22 Skyhawk (10 A-4B, 9 A-4C és három A-4Q) veszett el a hat hétig tartó háborúban. Ezek közül brit Sea Harrierek, hajóról indított föld-levegő rakéták miatt 7 gép, földről indított föld-levegő rakéták és a légvédelmi tüz (köztük egy "baráti tüz") miatt három semmisült meg. A többi 12 veszteség oka nem ismert.
 
    Desert Storm hadművelet - Kuvait
   1991-es hadműveletben harcoltak kuvaiti A-4-esek. Támadásokat hajtottak végre a benyomuló iraki erők ellen. Eldugott utakról üzemeltek, mert bázisaikat lerohanták az irakiak. Számos A-4 sikeresen átrepült az amerikai erőkhöz és Free Kuwait Air Force néven működtek tovább. 1361 bevetést repültek Kuvait felszabadítása alatt. Huszonhárom A-4 élte túl a konfliktust és az iraki inváziót. Csak egy A-4KU veszett el a harcokban. Egy iraki radarvezérelt SAM lőtte le a KAF-828, BuNo. 160207 gépet 1991. január 17-én. A pilóta, Mohammed Mubarak katapultált és fogságba esett.

 
Skyhawk XA4D1 / A / B / C
 
Skyhawk A-4E / F / M
 
A-4D / C
 
A-4M Skyhawk
A-4S, A-4E, A-4F, TA-4F
 
Skyhawk A-4M / E / F
 
A-4E / F
 
A-4D-2N, A-4D-1/2, A-4E/F
Skyhawk A-4F
 
A-4L VA-203 Blue Dolphins
 
A-4E / F
 
Skyhawk A-4E
A-4E / F
 
Skyhawk A-4
 
A-4
 
A-4
Skyhawk A-4
 
Skyhawk A-4B 1970
 
Skyhawk A-4B
 
Skyhawk A-4B
Skyhawk A-4
 
A-4A ütközés elkerülő fény
 
Skyhawk A-4D-2
 
A-4 fény- és hővédő redőny
A-4 fény- és hővédő redőny
 
A-4 fény- és hővédő redőny
 
A-4 fény- és hővédő redőny
 
A-4 létra
A-4 MŰSZERFAL
 
A-4 MŰSZERFAL
       

 
Skyhawk A-4C
 
Skyhawk A-4B
 
A-4A
 
A-4E
Skyhawk A-4E
 
Skyhawk A-4F
 
A-4A
 
A-4M
Skyhawk A-4F
 
Skyhawk A-4C
 
A-4D2N
 
A-4
Skyhawk A-4
 
Skyhawk A-4
 
A-4B
 
A-4B
Skyhawk A-4 BLUE ANGELS
 
Skyhawk A-4C
 
A-4
 

 
Skyhawk A-4 Argentína, Falkland
 
Skyhawk A-4
 
A-4
 
A-4
Skyhawk A-4Q Argentína
           

 
Típusváltozatok
 
XA4D-1
   Az első prototípus, egy épült.
YA4D-1
   Repülési tesztekre gyártott prototípusok és sorozat előtti gépek. 19 épült.
A-4A [A4D-1]
   Kezdeti gyártási verzió; 1962
A-4B [A4D-2]
   Megerősített szerkezetű repülőgépek légi utántöltési képességgel, továbbfejlesztett navigációs és repülésvezérlő rendszerekkel, AGM-12 Bullpup rakéta rendszeresítéssel. Az A-4B nem rendelkezett levegő-levegő radarral. Vietnámban a célpontok vizuális azonosítására és/vagy a flotta hajóitól vagy egy Grumman E-1 Tracer AEW repülőgéptől származó utasításokra volt szüksége.
A-4C [A4D-2N]
   Az A4D-2 éjszakai/kedvezőtlen időjárási változata, AN/APG-53A radarral, robotpilótával, LABS alacsony magasságú bombázórendszerrel. Wright J65 -W-20 hajtóművel, 36 kN felszállási tolóerővel.
A-4D-3
   Egy tervezett fejlesztési irány, de nem építettek gépet.
A-4D-4
   Nagy hatótávolságú változat új szárnyakkal. Terv maradt, gép nem épült.
A-4D-6
   Az A4D-5 modernizált terve, nem épült meg.
A-4E [A4D-5]
   Jelentős módosításokkal ellátott gép. Új Pratt & Whitney J52-P-6A hajtómű 37 kN tolóerővel, megerősített repülőgépváz további két fegyverfüggesztő pilon (így összesen öt), továbbfejlesztett TACAN, Doppler navigációs radar, radar-magasságmérő, toss-bombing számítógép és AJB-3A alacsony magasságú bombázórendszer. Sokat később J52-P-8 hajtóművel frissítették 41 kN tolóerővel. 499 épült.
A-4F
   Az A-4E módosítása, a törzs gerincén lévő púpban elhelyezett extra avionikával (ezt a funkciót később A-4E-re és néhány A-4C-re utólag felszerelték), szárny tetején lévő légterelők a landolásiúthossz csökkentésére, orrkerék-kormányzással és erősebb J52 -P-8A hajtómű, 41 kN tolóerővel, később J52-P-408, 50 kN tolóerővel. 147 épült. Néhány gép a Blue Angels bemutató csapatában szolgált 1973 és 1986 között.
A-4G
   Nyolc gépet építettek az Ausztrál Királyi Haditengerészet számára az A-4F-hez képest kisebb eltérésekkel. Nem volt repüléselektronikai „púp”. Ezt követően további nyolc A-4F-et módosítottak "G"-re a RAN számára. Az A-4G négy Sidewinder AIM-9B rakétát szállíthatott, növelve flottavédelmi képességüket. 1984-ben adták el az Új-Zélandi Királyi Légierőnek.
A-4H
   90 gép az izraeli légierő számára, az A-4F alapján. Új gépágyút kapott: 30 mm-es DEFA ágyú 150 lőszerrel. Izraelben még néhány A-4E-t is "H"-ra módosítottak. Később hőkereső rakéták elleni védelemmel látták el.
A-4K
   10 repülőgép az Újzélandi Királyi Légierő számára. Az 1990-es években ezeket új radarral és repüléselektronikával korszerűsítették, biztosítva az AGM-65 Maverick, az AIM-9 Sidewinder és a GBU-16 Paveway II lézervezérelt bomba alkalmazását. Az RNZAF egy A-4C-t és 10 A-4G-t is átépített A-4K szabványra.
A-4KU
   30 módosított A-4M a kuvaiti légierő számára. Brazília is vásárolt ebből 20 gépet használtan, és áttervezte őket AF-1-nek. Jelenleg a brazil haditengerészet használja futárfeladatokra.
A-4L
   100 darab A-4C újragyártása a tengerészgyalogság és a haditengerészet tartalékos osztagainak. Felszerelve A-4F avionikával (beleértve a törzs "púpját"), de megtartotta a J-65 hajtóművet és a három függesztőpontot.
A-4M Skyhawk II
   Dedikált tengerészeti változat továbbfejlesztett repüléstechnikával és erősebb J52-P-408 hajtóművel, 50 kN tolóerővel. Megnövelt pilótafülke, IFF rendszer. Később Hughes AN/ASB-19 Angle Rate Bombing System (ARBS) rendszerrel szerelték fel, TV- és lézeres rakétairányítási lehetőséggel. 158 épült.
A-4N
   Módosított A-4M az izraeli légierő számára, 117 épült.
A-4P
   A-4B újragyártása az argentín légierő számára. Argentínában nem használták a "P" jelölést, síma "B"-ként alkalmazták.
A-4PTM
   40 darab A-4C és A-4L típust felújítottak a Malajziai Királyi Légierő számára, számos A-4M funkcióval ellátva. (PTM = Peculiar to Malaysia).
A-4Q
   Utángyártott A-4B gépek az argentín légierő számára.
A-4AR Fightinghawk
   36 darab felújított A-4M Argentína számára.
A-4S
   A Szingapúri Köztársaság légiereje számára 50 darab A-4B újragyártása.
A-4S-1
   A Szingapúri Köztársaság légiereje számára 50 darab A-4C újragyártása.
A-4SU Super Skyhawk
   Az A-4S-1 nagymértékben módosított változata, kizárólag Szingapúr számára. General Electric F404 utóégető nélküli változatú hajtóművel és modernizált elektronikával.
A-4Y
   Módosított A-4M, mely megkapta az ARBS bombázórendszert. Az USA ezt a jelölést soha nem használta, továbbra is A-4M-ként alkalmazták a módosított gépeket.
CA-4F
   A Kanadai Királyi Haditengerészet számára javasolt kétüléses változat, mely az A-4E-n alapul, de a gerinc púpjában elektronika helyett üzemanyagtartályt kapott. Kanada csekély érdeklődést mutatott, ezért nem került gyártásra.
AF-1
   Lásd: A-4KU
AF-1B/C
   A brazil haditengerészet AF-1/1A frissített verziója.
TA-4F
   Kétüléses oktatógép a normál A-4F alapján. 241 épült.
TA-4G
   Az A-4G oktatóverziója.
TA-4H
   Az A-4H 25 darabos oktatóverziója, de már modernebb repüléstechnikával szerelve.
TA-4J
   Az A-4F-re épülő dedikált oktatóverzió, fegyverrendszerek nélkül, gyengébb hajtóművel. 277 új gép épült, majd a legtöbb TA-4F-et átalakították erre a konfigurációra.
TA-4K
   Négy új TA-4J, néhány frissítéssel.
TA-4KU
   Három gép épült, a "KU" oktatóverziója. Brazilia ezekből is vásárolt, és áttervezte őket AF-1A-ra.
TA-4PTM
   Egyedi oktatógép a Malajziai Királyi Légierő számára.
TA-4S
   Hét oktatógép a Szingapúri Köztársaság légiereje számára. Jelentős módosítás volt a magasabb pilótafülke, illetve a 71 centiméterrel hosszabb törzs.
TA-4S-1
   Nyolc oktatógép a Szingapúri Köztársaság légiereje számára A-4C és az A-4S gépek alapján.
TA-4SU Super Skyhawk
   A TA-4S és TA-4S-1 alaposan módosított és frissített változata.
EA-4F
   Négy TA-4F átalakítva ECM képzéshez.
OA-4M
   23 darab TA-4F előretolt légiirányító/felderítő feladatokra módosítva.
OA-4AR Fightinghawk
   Felújított kétüléses oktatóváltozat Argentína számára.
 
Alkalmazó légierők
 
USA haditengerészet és tengerészgyalogság
Izraeli Légierő
Argentin Légierő
Brazil Légierő
Kuvaiti Légierő
Szingapúri Légierő
Új-Zélandi Királyi Légierő
Indonéz Légierő
Maláj Légierő
 
 
Források:
  Wikipedia angol nyelvű oldala.
 
Más amerikai repülőgéptípus választása: