B66 Destroyer | Légibázis

B-66 Destroyer

Címkép: B66 Destroyer | Forrás: Netsearch

Douglas B–66 Destroyer

Douglas Aircraft Company

A bombázó, amely valójában soha nem dobott bombát

1951. június 14-én az USAF hivatalos nyilatkozatot adott ki egy taktikai bombázó/felderítő repülőgépre vonatkozóan. 1951. 08. 29-én Douglas hivatalosan benyújtott egy adaptációs javaslatot az XA3D-1-ből kiindulva. 1951. 10. 29-én az USAF Repülőgép- és Fegyverügyi Testülete bejelentette, a Douglas-tervet jóváhagyták. A B-66 jelzést 1952. január 12-én jelölték ki. A Destroyer a Navy A–3 Skywarrior gépe alapján készült, de mire üzemképes állapotba került, a két gépnek nagyon kevés közös alkatrésze volt, a B-66 súlya is alaposan meghaladta az A-3-ét. Igazából ez volt az a repülőgép, mely segített meghatározni, mit is jelent egy többcélú sugárhajtású repülőgép, mert a B-66-ot már úgy tervezték meg, hogy többféle szerepkörben dolgozhasson. A B-66 tervezését a Douglas Long Beach csapata irányította John C. Buckwalter főtervezővel.

Hogyan védett meg két F-4C Phantom egy EB-66 Destroyert Vietnam egén 1966 november 5-én? A légiharc története itt olvasható.

A Douglas B–66 Destroyer neve magyarul "Romboló" A gép egy gyors, nagy manőverező képességgű taktikai felderítő, könnyűbombázó volt. A gépből RB–66 néven fotófelderítő változat is készült.

Összesen 293 Destroyert gyártottak, de jóval a gyártósor bezárása után a Northrop cég két gépet X–21A jelzéssel átépített a lamináris szárnyakkal való kísérletek céljára. A U.S. Air Force 1973-ig tartotta állományában az utolsó Destroyereket.

A légierő követelményei az A-3-hoz képest kis magasságú műveletekben nagyobb szilárdságot igényeltek a törzsben és a szárnyakban is. A B-66A (Douglas Model 1326) átdolgozott elrendezésű szárnyat kapott, megnövelt területtel, ami nagyobb emelkedőképességet eredmémyezett. Vékonyabb keresztmetszetet, más nyilazási szöget, valamint átdolgozott csűrőket, légterelőket és szárnyakat kapott. A gép nagyobb kerekeket is kapott alkalmazkodva az esetleges előkészítetlen leszállópályák követelményeihez. A B-66 orra és kabinkialakítása, a katapultülések, az új radarrendszer és nagyobb radarantenna miatt jellegzetesebb volt. A gép légi utántöltésre is alkalmas lett. Három fős személyzet dolgozott rajta, mindhárman katapultülést kaptak. Az Allison J71 sugárhajtóművek használata viszont korlátozó tényezőnek bizonyult. Több új géptípus is épült akkoriban, és mindegyik elsőbbséget élvezett motorbeszerzés terén a B-66 bombázóval szemben.

A felderítő változat magasabb prioritással bírt. Az RB-66A első repülését 1954. június 28-án repülte Long Beachen George R. Jansen pilóta. A gép valójában a B-66 első sorozatgyártású változatának átépítése volt. Később a bombázó változattal párhuzamosan gyártották, de a Douglas által gyártott első öt RB-66A repülőgépnek annyi problémája volt, hogy a légierő fontolóra vette a program törlését. Mivel a legtöbb probléma - például a rossz kezelhetőség, a korlátozott kifelé látás, a futóműajtók hibás működése, a szárnyrezgés, valamint a követelményekhez képest gyenge emelkedés - megoldásra került, az RB program folytatható volt.

Bár a Destroyer-t eredetileg bombázónak tervezték, harc közben soha nem dobott le bombát. A Douglas által épített B-66-os többségét az elektronikus hadviselés vagy a fényképes felderítés egyik speciális változatára módosították. A légierő B-66-osait 1975 végére nyugdíjazták, de ezt követően még sok évig repült védelmi vállalkozók tesztrepülésein. Két B-66B-t (53-0488 és 54-0481) módosítottak a Gemini és Apollo űrkapszulák modelljeinek ejtőernyős tesztejeihez. Ezek bombatérajtaját eltávolították, a kapszulák pedig félig kilógtak a törzsből.

RB-66A

(RB-66A-DL Destroyer)

Minden időben használható felderítő változat, 5 gépes előszéria, rengeteg hibával. Az amerikai légierő ezeket a gépeket soha nem használta, csak tesztelési feladatokat végeztek.

Sorozat: 52-2828-tól 2832-ig.

RB-66B

(Douglas Model 1329 / RB-66B-DL)

Először 1955 márciusában repült, a szállítások pedig 1956. február 1-jén kezdődtek meg. 145 darab RB-66B készült. Ez egy minden időben használható felderítő változat volt, négy kamerával szerelték fel a központi törzsrekeszben. Távirányítható védelmi fegyverzetként egy General Electric faroktornyot kapott két 20 mm-es ágyúval. Az első RB-66B-ket a Dél-Karolinai Shaw AFB 363. harcászati felderítő ezred 9. harcászati felderítő százada kapta 1956 januárjában. A japán Itamiban állomásozó 12. TRS 1956 végén kapta meg az első RB-66B gépeket. Az USAF két RB-66B századot aktivált Európában, ahol éjszakai fotófelderítésre használták őket. Ezek a Nyugat-Németországból és az Egyesült Királyságból startoló repülőgépek kulcsszerepet játszottak a szovjet tevékenységek felderítése terén a vasfüggöny idelyén, akkor, amikor ez a tudás kritikus fontosságú volt. 13 repülőgépet az elektronikus ellencsapások céljára átalakítottak és „Brown Cradle” (Barna bölcső) néven 1966 júniusától Délkelet-Ázsiában vetették harcba őket.

Sorozat: 53-0409/0481

0412 módosítva a Boeing-MARC BOMARC rakéta radar- és vezérlőrendszerének tesztelésére.

0413 átalakítva NB-66B-re.

0421 átalakítva a P&W TF33 teszteléséhez.

0480 átalakítva EB-66E-re.

szériaszámok: 44717/44746

0417 átalakítva EB-66E-re

0419 átalakítva EB-66E-re

0423 átalakítva EB-66E-re

0424 átalakítva EB-66E-re

0426 átalakítva EB-66E-re

0429 átalakítva EB-66E-re

0431 átalakítva EB-66E-re

0434 átalakítva EB-66E-re

0435 átalakítva EB-66E-re

0438 átalakítva EB-66E-re

0439 átalakítva EB-66E-re

0440 átalakítva EB-66E-re

0441 átalakítva EB-66E-re

0442 átalakítva EB-66E-re

0443 átalakítva EB-66E-re

0445 átalakítva EB-66E-re

0446 átalakítva EB-66E-re

Sorozat: 54-0506/0547 szériaszámok: 44806/44847

0506 átalakítva EB-66E-re

0507 átalakítva EB-66E-re

0508 átalakítva EB-66E-re

0509 átalakítva EB-66E-re

0510 átalakítva EB-66E-re

0511 átalakítva EB-66E-re

0514 átalakítva EB-66E-re

0515 átalakítva EB-66E-re

0516 átalakítva EB-66E-re

0519 átalakítva EB-66E-re

0520 átalakítva EB-66E-re

0521 átalakítva EB-66E-re

0522 átalakítva EB-66E-re

0523 átalakítva EB-66E-re

0524 átalakítva EB-66E-re

0525 átalakítva EB-66E-re

0526 átalakítva EB-66E-re

0527 átalakítva EB-66E-re

0528 átalakítva EB-66E-re

0529 átalakítva EB-66E-re

0531 átalakítva EB-66E-re

0532 átalakítva EB-66E-re

0533 átalakítva EB-66E-re

0534 átalakítva EB-66E-re

0536 átalakítva EB-66E-re

0537 átalakítva EB-66E-re

0539 átalakítva EB-66E-re

0540 átalakítva EB-66E-re

0542 átalakítva EB-66E-re

0546 átalakítva EB-66E-re

B-66B

(Douglas Model 1329 / RB-66B-DL)

Ebből a bombázó változatból 72 gép készült, mindegyik a Long Beach-i üzemben. További 69 gép (55-0315/0383) gyártását törölték. Az első hivatalos B-66B repülésre 1955. január 4-én került sor. A szolgálatát 1956 márciusában a Tactical Air Command floridai Hurlburt Field 17. könnyűbombázó ezredénél kezdte. 1956 szeptemberében a TAC megkezdte B-66B gépek átadását az Egyesült Államok légierejének Európában.

Sorozat: 53-0482/0507

0482 EB-66B ECM repülőgépekké alakították át

0484 EB-66B ECM repülőgépekké alakították át

0485 EB-66B ECM repülőgépekké alakították át

0486 EB-66B ECM repülőgépekké alakították át

0487 EB-66B ECM repülőgépekké alakították át

0488 NB-66B-vé alakították át a Gemini és Apollo kapszulák légesésének tesztelésére

0489 EB-66B ECM repülőgépekké alakították át

0491 EB-66B ECM repülőgépekké alakították át

0492 EB-66B ECM repülőgépekké alakították át

0493 EB-66B ECM repülőgépekké alakították át

0495 EB-66B ECM repülőgépekké alakították át

0496 EB-66B ECM repülőgépekké alakították át

0497 EB-66B ECM repülőgépekké alakították át

0498 EB-66B ECM repülőgépekké alakítva

Sorozat: 54-0477/0505 szériaszám: 44777/44805

0482 EB-66B ECM repülőgépekké alakították át

0484 EB-66B ECM repülőgépekké alakították át

0485 EB-66B ECM repülőgépekké alakították át

0486 EB-66B ECM repülőgépekké alakították át

0487 EB-66B ECM repülőgépekké alakították át

0489 EB-66B ECM repülőgépekké alakították át

0491 EB-66B ECM repülőgépekké alakították át

0492 EB-66B ECM repülőgépekké alakították át

0493 EB-66B ECM repülőgépekké alakították át

0495 EB-66B ECM repülőgépekké alakították át

0496 EB-66B ECM repülőgépekké alakították át

0497 EB-66B ECM repülőgépekké alakították át

0498 EB-66B ECM repülőgépekké alakítva

0488 NB-66B-re alakították át a Gemini és Apollo kapszulák tesztelésére

Sorozat: 54-0477/0505 szériaszám: 44777/44805

A 0481-et NB-66B-re alakították át a Gemini és Apollo kapszulák tesztelésére.

Sorozat: 54-0548/0551 szériaszám: 44848/44851

Sorozat: 55-0302/0314 szériaszám: 44934/44946

RB-66C

EB-66B

EB-66C

EB-66E

(Douglas RB-66C-DT)

Mind elektronikus felderítő és ellenintézkedési változat volt. Az "EB"-k az RB-66C-ből kerültek átalakításra. Plusz személyzetként a négy elektronikus hadviselési tiszt a bombatérben kialakított, viszonylag kényelmes munkahelyen dolgozott. Ők lefelé katapultálhattak. Az RB-66C-k Kuba felett hajtottak végre bevetéseket az 1962-es rakétaválság idején. A "C" és az "E" változat szárnyvégi elektronikus ellenintézkedési konténert (ECM), új pengeantennák erdejét, valamint kiegészítő ECM felszereléseket tartalmazó meghosszabbított faroknyúlványt kapott, a gép tehát látványosan különbözött a többi B-66-os változattól. Ezek voltak azok a repülőgépek, amelyek ECM zavaró feladatokat teljesítettek a vietnami háború első néhány évében. Csak zavarást végeztek, a radarok megsemmisítésére nem voltak képesek. 36 példányban elkészült típust szinte azonnal Vietnamba küldték a harci egységek támogatására, majd 1967-től a rádióadások zavarására. Ezeket 1966-ban EB–66C változatúvá alakították át, míg a már régebben ott szolgáló „Brown Caddle” repülőgépek EB–66B jelzéssel repültek tovább. Vietnámban akkora szükség volt rádiózavaró gépekre, hogy a megmaradt RB-66B-ket is hasonló célra alakították át EB–66E jelzéssel, és ezzel létrejött az eddigi legnagyobb kapacitású elektronikus hadviselésre szánt Destroyer változat. Az "E" változat az RB–66B specializált elektronikus felderítő változata. A "C" változatból 36 darab készült, első repülésére 1955. október 29-én került sor. 1956 júniusában egy időre leállították a gépeket egy probléma miatt. A repülőgép súlypontját befolyásolta az üzemanyagszint. Problémákat okozott a szárnyvégek rezgése, amihez egy speciális aerodinamikai elemet kellett a szárnyvégekre szerelni.

Douglas Model 1329 / RB-66B-DL

Sorozat: 54-0447/0476 szériaszámok: 44747/44776

Sorozat: 55-0384/0389 szériaszámok: 45016/45021

WB-66D

(Douglas WB-66D-DT)

Időjárási felderítő, a Destroyer utolsó sorozatgyártású változata. A fülkét módosították plusz két megfigyelő számára, így személyzete öt fő lett. A gép lényegében megegyezett az RB-66C-vel. Megőrizte a korábbi verziók utántölthetőségét és farokfegyverzetét, de nem rendelkezett bombákkal vagy kamerákkal. A túlnyomásos felderítő rekesz helyére a speciális időjárási berendezések rekesze került. Az összes WB-66D-t Allison J71-A-13 hajtóművel szerelték fel. A WB-66D első repülésére 1957. június 26-án került sor. A gépből 36 darab készült, ebből kettőt később módosítottak X–21A típusra.

Sorozat: 55-0390/0425 szériaszámok: 45022/45057

0408 Northrop X-21A-NO kutatórepülőgépnek átépítve

0410 Northrop X-21A-NO kutatórepülőgépnek átépítve

NB–66B

Ezzel a típusjelzéssel egy átműszerezett B–66B és egy átműszerezett RB–66B típust használtak különböző tesztek elvégzésére, illetve az F-111 radar próbáira.

Hidegháborús és vietnami veszteségek:

1964. március 10: Ezen a napon a 19. taktikai felderítő század (TRS) RB-66C repülőgépét Kelet-Németország felett egy szovjet MiG-21 lőtte le. A repülőgép a franciaországi Toul-Rosières légibázisról indult egy fényképes felderítő küldetésre, az iránytű meghibásodott és a gép átlépte a Kelet-Német határt. A legénység túlélte katapultálást, és fogságba esett.

1972. április 2., Vietnam: a 42. TEWS egyik EB-66C repülőgépét AS-2 Guideline rakéták (SAM) lőtték le a demilitarizált zónától (DMZ) délre. A legénység egyik tagja, Iceal Hambleton (hívójel Bat 21) alezredes, sikeresen menekült, és április 13-án amerikai mentőcsapat kihozta vietnamból.