| Egy megsemmisült Fokker G.1 Waalhaven katonai repülőtérén a megszállás után. | Fotó: WW2colourised, Facebook |
|
|
| A G.I-et 1936-ban kezdte tervezni a Fokker főmérnöke, Dr. Schatzki, és a gyár magánkezdeményezése volt. A repülőgépnek a "jachtkruiser", azaz nehézvadász vagy légi cirkáló szerepet szánták, mely képes kivívni a légi fölényt de bombázóként is használható. Ez a feladat a maga korában fontos szerepet játszott be Giulio Douhetnek a légierőről megfogalmazott elméletének megfelelően. |
| A Fokker G.I egy holland gyártmányú kétmotoros nehézvadász volt, méreteiben és szerepében hasonló, mint a német Messerschmitt Bf 110 és az angol Mosquito. A tervezés és az első prototípus legyártása hét hónapot vett igénybe. Az 1936. évi párizsi légi bemutatón komoly feltűnést keltett, de akkor még nem repült. A kiállításon a repülőgép a szürke-sárga színekben, a spanyol köztársaság felségjelével jelent meg, mivel a gépből a spanyolok 26 példányt szándékoztak megrendelni. |
| A G.I prototípusa 1937. március 16-án szállt fel először Karel Toman-Mares pilótával az eindhoveni repülőtérről. A további próbarepülések többségét Emil Meinecke hajtotta végre. A szűzrepülés hibátlanul lezajlott, de egy későbbi próbarepülés alkalmával felrobbant a feltöltő kompresszor, ami csaknem a gép megsemmisüléséhez vezetett. A baleset után azonnal kicserélték a Hispano-Suiza motorokat a 750 LE teljesítményű Pratt & Whitney SB4-G Twin Wasp Junior csillagmotorokra. |
| A Fokker G.I kétmotoros, kettős törzsű repülőgép lett, melynek központi gondolájában foglalt helyet a két- vagy háromtagú személyzet: a pilóta, rádiós-navigátor/faroklövész vagy egy bombázótiszt. Fegyverzetét egy 23 mm űrméretű Madsen ikergépágyú és kettő, később nyolc 7,9 mm-es géppuska alkotta az orrban illetve a hátsó lőállásban. |
| A gép vegyes szerkezettel készült: a központi gondola eleje és a farokszerkezetet tartó kettős törzs egy hegesztett keret köré épült fel és alumínium lemezzel volt burkolva. A gondola hátsó része és a szárny rétegelt lemezzel borított faszerkezet volt. |
| A Fokker G.I földi célpontok elleni támadásra is alkalmas volt, de használhatták könnyű bombázóként is: egy 400 kg-os vagy két 200 kg-os illetve 10 darab 26 kg -os bombával lehetett felszerelni. |
| A holland légierőn kívül mások is érdeklődést mutattak a G.I iránt részint vadászként, részint zuhanóbombázó szerepkörben. Ezért letesztelték a repülési tulajdonságait zuhanóbombázóként. Felszerelték szárny alatti hidraulikus aerodinamikai fékekkel. A próbák kimutatták, hogy a gép több mint 644 km/h sebességet képes elérni zuhanásban és kiváló teljesítményt produkál. A svéd légierő tisztje Bjorn Bjuggren kapitány több mint 20 zuhanórepülést hajtott végre G.I-el és nagyon kedvezően nyilatkozott tapasztalatairól. |
| Svédországból 18 Wasp hajtóműves G.Ib-re jött megrendelés. A Mercury csillagmotoros gépekből pedig 12 darabot Dánia, 72 darabot Svédország rendelt. Belgium, Törökország, Magyarország és Svájc is komoly érdeklődést mutatott a gép iránt, de hivatalos megrendelést egyik ország sem adott. |
| A holland légierő 36 darab G.Ia vadászt rendelt 541 kW (725 LE) Bristol Mercury VIII csillagmotorral. Ezekkel a gépekkel két századot szereltek fel. |
| Bár gyártásba került a második világháború kitörése előtt, a harcokba csak akkor kapcsolódott be, amikor Hollandia sorsa már eldőlt. A rendszerbe állított néhány géppel még sikerült pár légigyőzelmet kiharcolni, de azután kivonták a szolgálatból és a megmaradt példányokat gyakorló repülőgépként sorozták be a Luftwaffe állományába. |
| A spanyol kormány 26 gépet rendelt a Fokkertől. Annak ellenére, hogy a vételárat a spanyolok kiegyenlítették, a gépeket mégsem szállították le, mert a holland kormány embargót rendelt el minden Spanyolországba irányuló hadfelszerelésre. A Fokker cég azonban folytatta a gyártást, mire az a hír terjedt el, hogy a sorozatot Finnországnak szánják. |
| A gépeket a Rotterdamban állomásozó 3. Jachtvliegtuigafdeling (JaVA) és a Bergen közelében állomásozó 4. JaVA vadászrepülő egységet szerelték fel. A repülőgépek határmenti őrjáratokat teljesítettek az ország semlegességének megőrzése céljából. Egy Hollandia légterét megsértő RAF Armstrong Whitworth Whitley repülőgépet leszállásra kényszerítettek. |
| 1940 május 10-én, amikor a német csapatok megtámadták Hollandiát, 23 G.Ia repülőgép volt bevethető állapotban és a spanyol megrendelésre szánt G.Ib sorozatból egy tucat repülőgép állt készen, de még fegyverzet nélkül. |
| A német invázió hajnalban, 03:50-kor kezdődött a Luftwaffe támadásával holland repülőterek ellen. A 4. JaVA ekkor egyetlen kivétellel összes repülőgépét elvesztette. A Waalhaven légitámaszponton állomásozó 3. JaVA nyolc G.Ia vadászgépe még időben felszállt és lelőtt három Heinkel He 111 bombázót. A 4. JaVA sérült gépeinek egy részét a többi gép alkatrészeivel javították és még aznap a levegőbe tudták emelni őket. A két század tehát harcolt tovább, de a nap végére mindössze három bevethető gépük maradt. A Fokker gyárban az embargó alá vont fegyvertelen spanyol G.Ib gépeket lefoglalták és hármat sietve felszereltek négy-négy géppuskával. |
| A rendelkezésre álló gépeket a további pár napban elsősorban földi célok ellen vetették be hátráltatva az előretörő német gyalogságot, de Ju 52/3m szállítógépeket is támadták. Bár a források pontatlanok, a G.I vadászokat Rotterdam és Hága fölött is bevetették, hozzájárulva 167 Ju 52 megsemmisítéséhez, 14 bizonyított légigyőzelemmel. |
| A megadás után néhány G.I a németek hadizsákmánya lett a maradék spanyol exportra szánt gépekkel, illetve a dán kormányáltal 1939-ben rendelt és gyártás alatt lévő G.1b vadászokkal együtt. Ezeket 1941 közepén a Fokker befejezte, majd gyakorló gépként Bécsújhelyre kerültek a Bf 110-es pilóták számára. A következő két évben a Flugzeugführerschule használta őket, amig teljesen el nem használódtak. |
| 1941 május 5-én egy Fokker berepülőpilóta, Hidde Leegstra Ir. megszervezte egy G.I átmentését Angliába. Az ürügy egy próbarepülés volt, melyhez többlet üzemanyagot vételeztek és kivártak egy olyan időpontot, amikor a felhős lett az időjárás. Ssikeresen landoltak Angliában, és a gépet átadták a Phillips and Powis Aircraft-nak (később Miles Aircraft), amely akkor egy faszerkezetű vadászbombázót tervezett és érdeklődött a G.I szárnya iránt. Megvizsgálták, vajon az angliai szigorúbb időjárási viszonyoknak mennyire áll ellen. A gépet ettől kezdve a háború alatt végig szabad ég alatt tárolták, a G.I ép maradt, de leselejtezték. |
| G.I |
| |
Prototípus, két Hispano-Suiza 14AB-02/03 csillagmotor hajtotta, egyetlen példány épült. Két 7,92 mm-es géppuskával és két 23 mm-es Madsen automata ágyúval épült. |
| G.Ia |
| |
Két- és háromüléses változatok, két Bristol Mercury VIII csillagmotorral. 36 készült, 5521-től – 5556-ig terjedő szériaszámmal. |
| G.Ib |
| |
Kétüléses export modell. Wasp motorkkal. 25 vagy 26 gép készült 5557-től – 5581-ig terjedő szériaszámmal. |
| G.I B-26 |
| |
A G.1 Mercury motoros zuhanóbombázó változata Svédországnak. A B 26-ost Hollandia inváziója miatt nem tudták gyártásba venni és leszállítani. |
| G.I S-13 |
| |
A G.1 Mercury motoros felderítő változata Svédországnak. Áttervezett kabinablakokkal és úgynevezett "fürdőkádakkal" rendelkezett. A "fürdőkádban" a személyzet harmadik tagja ült megfigyelőként. A megfigyelő helyét el lehetett távolítani és bombatérrel helyettesíteni. Az S-13-ast Hollandia inváziója miatt nem tudták gyártásba venni és leszállítani. |
| |
Jellegrajzok |
| Fokker G.1a Mercury rajzkészletet, Jan Broos úr készítette 1985-ben. |
|
| |
| A Fokker G.I egyik eredeti tervrajza. A képet Tug NL készítette schipholi Fokker iroda mérnöki osztályán |
 |
|
| A G.I S-13 fegyvertelen felderítő az üveg megfigyelőkupolával (fürdőkád). |
|
|
