Heinkel He-111

Heinkel He-111

	Címkép eredeti méretben

Címkép: Észak-Afrika, He-111 H-3 vagy H-6 változat, KG26, III. Staffel. Az oroszlánkölyök neve Hans, a legénység egy helyi piacon vásárolta. | Forrás: Facebook

Heinkel He-111

Heinkel Flugzeugwerke

A Heinkel He 111 a Luftwaffe második világháborús közepes bombázója volt. Az angliai csata egyik fő bombázórepülőgép-típusa volt. Siegfried és Walter Günter a gépet még a háború előtt tervezte, prototípusa 1936-ban repült és 1944-ig gyártották. A He 111-ből körülbelül 70 különböző típus készült, melyek között legtöbbször csak nagyon kevés eltérés volt, mint például a géppuskák száma, vagy azoknak típusa. Sok változatból csak prototípus épült, és nem került sorozatgyártásra.

1936-os első repüléseit mint utasszállító repülőgép tette meg. Ezt a funkcióját álcának használva felderítő-repülésekre is használták. A repülőgép első, 12 hengeres BMW-VI motorral szerelt változatát nem vette át a Luftwaffe, ezért az első tíz He 111A-t Kínába szállították Csang Kaj-sek számára. Az itt szerzett tapasztalatokat felhasználva az új Daimler-Benz DB 600A típusú motorral szerelték fel és 1937-től ezt a He 111B-1 változatot szállították a Luftwaffénak. A gép legénysége ötfős volt. A katonai változatok 111A-tól 111H-ig mentek.

A V-1 jelű prototípust a He 70-esből fejlesztették. Ebben még hagyományos pilótafülkét alkalmaztak külön szélvédőkkel a pilóta és a másodpilóta számára. A V-2 volt az a gép, melyen először jelent meg a részben üvegezett orr, majd a P-2 prototípus lett az, melyen már a teljes orrészt üvegezték.

A He-111Z Zwilling változat egy különleges kéttörzsű gép volt. Róla külön cikk készült.

Harcban

Gyakorlatilag minden hadszintéren megjelent. Az első szállítások 1936 végén történtek a 1./KG 154 hadműveleti századhoz.

Spanyolország, 1937

A He 111B első harci bevetésére a spanyol polgárháborúban került sor. 1937 februárjában 30 He 111B-t küldtek a Spanyolországban harcoló Condor Légió K/88 bombázóegysége számára. Folyamatosan cserélték le az egység Ju 52-eseit. A Condor-légió He 111-gyel végrehajtott első bevetése Alcala, Barajas és Madrid bombázása volt. A légió kiválóan képzett önkéntesekből állt, így a maga idején kiemelkedően gyors He 111-ek Spanyolországban alacsony veszteséget könyvelhettek el, elsősorban a földi légvédelemtől. 1939-ben vonták ki Spanyolországból, ahol a hajózó és a földi személyzet hasznos tapasztalatokat szerzett a géppel. A Daimler-Benz nem tudott elég motort szállítani, ezért a He 111 újabb változatait (111D-111E) 1050 lóerős Junkers Jumo 211A motorral szerelték.

A He 111 típust Spanyolország használta még 1958-ig. A spanyol CASA által épített példányok még 1973-ig üzemben maradtak.

A Szovjetúnió ellen

A Szovjetunió megtámadásakor a He 111-es bombázókat feladata a Wehrmacht támogatása lett. A gépeket taktikai célokra használták a frontvonal mögötti utak, konvojok, gyárak, hidak bombázására, majd ez kibővült a szovjet vasúthálózat rombolásával. 1942 novembere és 1943 februárja között Sztálingrád alatt harcolók ellátását célzó műveleteket hajtottak végre. A keleti harcok késői szakaszában a 111-esek a Fekete-tengeri szovjet hajókat ritkították FuG 200 Hohentwiel hajók elleni radar segítségével.

A He 111 egyik nagy sikertörténete 1944. június 21/22-én, a szovjet Potavia repülőterén íródott. Ezen a reptéren szálltak le a Berlint bombázó B17-esek. A Luftwaffe egy teljes He 111 bombázóalakulatot küldött, hogy meglepetésszerű támadást intézzenek a repülőtér ellen. Körülbelül negyvenöt B17-es bombázó és 15-20 P-51-es vadászgép semmisült meg a támadás alatt.

Nyugat

Május 10-én a 111-esek részt vettek Norvégia és Dánia elleni invázióban 1940 áprilisában, majd a Franciaország elleni hadjáratban.

Az angolok ellen

1939 őszén Anglia bombázására is bevetették a "H" sorozatot, más alváltozatot itt nem nagyon alkalmaztak, bár a feljegyzések szerint az egyik Heinkel, amelyet még 1940. augusztus 14-én lőttek le Middle Wallop felett, valójában egy He 111P volt. Anglia felett a Hawker Hurricane ellen a He 111 sebessége már kevésnek bizonyult, és súlyos veszteségeket szenvedtek a királyi légierő vadászaitól. A Dunkerki evakuálás alatt néhány gép támadta a partot és a hajókat. Szeptemberben a Luftwaffe a brit városokat célozta meg. Knickebeinnel és más elektronikus segédeszközökkel felszerelve ez a típus 1941 telén és tavaszán képes volt éjszaka is nyomást gyakorolni a britekre.

A 111-esek feladata volt az is, hogy V-1 repülő bombákat szállítsanak Nagy-Britannia területe fölé. A V-1-esek korai változatait repülőgépről indították, nem rakétaállványról. A V-1-eseket szállítására átalakított Heinkelek a H-22 sorozatjelzést kapták. A Hollandiában állomásozó III/KG3 és KG53 a jelentések szerint több mint 300 V-1 rakétát szállított és indított London ellen, 100-at Portsmouth és Southampton ellen, valamint 20-30-at Bristol ellen. H-22 és a V-1 rakéta akkora sikert aratott, hogy több mint 100 He 111H repülőgépet módosítottak a H-22 szabványra, melyeket szintén a KG3 és a KG53 kapott meg.

A RAF mintegy nyolcvan He 111H-22 repülőgépet semmisített meg V-1 indító küldetések alatt.

Magyarország

A magyar katonai hírszerzés 1940 őszén kapta meg első kettő, teljes fotófelszereléssel ellátott HE–111P gépet, melyeket Keleti-Kárpátok és Erdély feletti felderítésre alkalmaztak. Egy-egy gépen három kamera működött 75 és 120 mm-es fókusztávolsággal, 30x30 cm-es képmérettel. A 6–8 ezer méteres magasságból készített felvételek igen hasznosnak bizonyultak.

A Királyi Honvéd Légierő az első két gép után 1941-1942 között 7 távolfelderítőt kapott a He-70K gépeinek pótlására. Ezek 1941-1943-ban voltak harctéri szolgálatban. A hét gép egy részét nem fix, hanem kézi kamerákkal szállították, melyet a személyzet tagjai kezeltek. Az MKHL He 111 felderítő repülőgép személyzeti beosztásában a pilótán, megfigyelőn, navigátoron, és a lövészen kívül szerepel egy speciális altiszt, a fotós/kamerakezelő.

"Repülésre kész" A Magyar Királyi Légierő 1/1 távolsági felderítő századának Heinkel He-111P-2 (F.7+03) repülőgépe a harkovi repülőtéren, 1943. januárjában. Festette: Vincze Ferenc.

A kereszt több változata szerepelt a MKHL gépein. Ezek közül a Heinkelek a legnagyobb, 104x104 centiméteres változatot kapták meg.

1944-ben, amikor a szovjetek elérték Magyarországot, a Luftwaffe-nek komoly mennyiségű He 111 gépe állomásozott Kelet-Európában. Ezek elsősorban szállítási feladatokat láttak el. 1944 december és 1945 februárja között jelentős szerepet játszottak Budapest ostromakor az utánpótlás biztosításában és az evakuálásban.

HEINKEL HE 111 TÍPUSVÁLTOZATOK

HE-111 VÁLTOZATOK

He-111 Bombák, fegyverzet

HE-111 H SOROZAT

He-111 H-3X, H-5, H-5X

HE-111 H-6, H-11, H-22

HE-111 H-21 és H-22

He-111 H-11 és H-14

HE-111 H-12 és H-15

HE-111 H-6 és H-11

HE-111 JELZÉSEK

He-111 Kabin

HE-111 P

Heinkel He-111 B-1, B-2

A B-1-es DB600C hajtóművekkel repült. A védelmi fegyverzet egy mozgatható Ikaria toronyból állt az orrban. Két géppuska két állványon (A-B), egy DL 15 forgó fegyverkonzol, és egy C állványon lévő MG 15 volt a fegyverzete. A B-2 változat DB600GG motorokkal és a szárnyak alatt a motorgondolák két oldalán extra hűtőkkel volt szerelve. Később DB 600Ga motorokat kapott, és eltávolították a szárnyfelület hűtőit.

HE-111 B-1, B-2

He-111 B-2

HE-111 B-2

He-111 B-2

Heinkel He-111 D

1937 végén a D-1 sorozat került gyártásba. A D változat nagyobb hűtőradiátorokat kapott. Továbbfejlesztett 999 LE-s Jumo 211 A-1 erőforrása nem volt igazán jó, ezért a D sorozatot leállították és inkább az E változatra koncentráltak.

Heinkel He-111 E

1937-ben fejlesztették ki, a He 111 V6 volt a prototípusa. Az előszéria E-0 sorozatot kis számban gyártották, a Jumo 211 A-1 motorokat behúzható hűtőkkel szerelték fel. Az E-1-esek 1938 februárjában kerültek le a gyártósorról, még időben ahhoz, hogy számos repülőgép 1938 márciusában a Spanyolországban szolgáló Condor Légióhoz kerüljön. A törzs bombaterében négy bombatartót használtak, de a későbbi E verziókban nyolc moduláris szabványos bombatartót szereltek be SC 250 kg-os, vagy négy SC 50 kg-os bomba szállítására. Az E-2 sorozatot nem gyártották. Az E-3 plusz külső bombatartókat, és Jumo 211 A-3 motort kapott. Az E-4 és E-5 a bombatartók felszerelésében külömbözött egymástól, és csak kevés példányban készültek.

A "H" sorozat

A Junkers Jumo 211D motorral szerelt újabb gépek "H" jelzést kaptak, és a legszélesebb körben elterjedt modell lett. Szeptember 1-én, Lengyelország megtámadásának napján még nem voltak hadrendben, de októberben már teljesítették első harci bevetéseiket a lengyel haderő ellen. A gépek fegyverzetét két MG 81Z 7,92 mm-es géppuskával erősítették meg. Az utolsó jelentős típus az 1944-ben szolgálatba állított He 111H-23 csapatszállító repülőgép volt. A H-változat 1944-ig maradt gyártásban.

Heinkel He-111 H-1, H-2, H-3, H-4, H-5

A H-1 FuG IIIaU, később FuG 10 rádiókommunikációval szerelve.

A H-2 típust javított fegyverzettel látták el, mintegy öt MG 15-ös géppuskát adtak a változatnak. A H-2 éjszakai változatai nagyméretű kipufogógáz-gyűjtő borítást kaptak, ami igazából lángrejtőként szolgált. Az fénylő, nagy kipufogó lángok éjszaka átmenetileg elvakították a személyzet tagjait, ha kinéztek. A kipufogó kollektorok, bár nem teljesen takarták el a lángokat, eléggé elfedték őket.

A H-3 hasonló a H-2-höz, de Jumo 211 A-3 motorokkal. A géppuskák száma hétre nőtt, egyes változatoknál szalagtáplálású MG 17-et is szereltek a farokba. Néha az orrba vagy az elülső gondolába MG FF ágyút szereltek

A H-4 sorozat Jumo 211D, később Jumo 211F motorokkal repült. Kapott plusz két külső bombatartót, és két PVC 1006L-es állványt a torpedók számára.

A H-5 sorozat az egyik leggyakrabban használt változat volt. A H-5 plusz üzemanyagtarályokat kapott a szárnyas bombák függesztésének helyén, amivel 1950 km-re nőtt a hatótávolság. A plusz üzemanyag ellenére ezeket a repülőgépeket gyakran zsúfolásig megpakolták bombákkal a London elleni éjszakai rajtaütések során.

He-111 H-1

HE-111 H-1

He-111 H-1, H-2

He-111 H-1, H-2, H-4

HE-111 H-2, H-3, H-4

Heinkel He-111 H-6

Torpedóvető változat, két LT F5b torpedót tudott szállítani. Jumo 211F-1 hajtóművel, hat MG 15-össel, opcionális MG FF ágyúval az orrban és/vagy az előre néző gondolában. 1942. június közepétől a norvégiai Bardufossból és Banakból felszálló torpedővetőket az északi útvonalon közlekedő hajókonvojok ellen vetették be, nagy sikerrel.

He-111 H-6

HE-111 H-6

He-111 H-6

HE-111 H-6

Heinkel He-111 H-8, H-10, H-11

A H-8 típusváltozat a H-3 vagy a H-5 átépítése volt, légvédelmi ballonok ellen kábelvágóval szerelve az orr előtt. A H-8/R2 vitorlázógépeket vontatott, kábelvágót eltávolították. A H-10 hasonló a H-6-hoz, de 20 mm-es MG/FF ágyúval a ventrális gondolában, és Kuto-Nase kábelvágókkal szerelve. H-11 teljesen zárt hátsó lövegállással, megnövelt védelmi fegyverzettel és páncélzattal rendelkezett, kábelvágót levették.

He-111 H-8, H-10, H-11

HE-111 H-8 és H-10

Heinkel He-111 H-16, H-18

A H-6 Jumo 211 F-2 hajtóművekkel és MG 131 géppuskákkal, iker MG 81Z-kkel és egy MG FF ágyúval volt szerelve. Útkereső változata is volt. A H-18 kifejezetten éjszakai változatú útkereső, vezetőgép volt.

He-111 H-16

He-111 H-16 és H-18

HE-111 H-16 és H-18

A "P" sorozat

A "P" változat kapta meg először sorozatgyártásban a 111-esre oly jellemző teljesen üvegezett orrszekciót, amiben az orrlövész, felette a pilóta és a megfigyelő kapott helyet. A P sorozaton jelent meg először a gép hasán lévő lövészállás. A P sorozatot 1938 végétől gyártották két évig. A KG 157 alkalmazta először, és aktívan használták a lengyel hadjárat elején. 1940-ben váltotta le a következő sorozat.

Fotók

VESTIGIUM LEONIS. A Kampfgeschwader 26 századjelvénye egy ülő oroszlán volt. A többi század is ezt használta, de pajzs háttérszíne századonként változott. A Gruppe-1 fehéret, a Gruppe-2. sárgát, míg a Gruppe-3 pirosat használt háttérszínként. Nem mindig, de a pajzs sokszor fekete szegélyt kapott.

He 111 P2, KG55 "Black E" - Villacoublay, Franciaország felett, 1940

Albert Kesselring marsall érkezik egy líbiai légibázisra nagysebességű szállítónak átalakított Heinkel He 111H-6 típusú gépével. Ez a Heinkel hat MG 15-ös géppuskát kapott, és egyedülálló abban, hogy nemcsak a mediterrán hadműveleti színtér fehér törzsszalagját viseli, hanem a keleti front sárga csíkját is.

He 111-es pilótafülke. A válaszfalon a pilóta feje fölött látható a fő műszerfal, amelyen a mágneses iránytű és a különböző navigációs műszerek, valamint az olaj- és üzemanyagnyomás-műszerek vannak. A pilóta bal térdének közelében volt egy másik műszerfal, amely a repülési műszereket, a magasságmérőt, a légsebesség-jelzőt és a futómű műszereit tartotta, míg a harmadik kis műszerfal a törzs jobb oldalán volt, a rádió-iránytűvel és a motorvezérlés műszereivel. A fojtószelepek a törzs bal oldalán, a pilóta bal keze előtt helyezkedtek el. A kormány fogantyúi közé egy kronométert, a kormányoszlopra pedig a repülőgép belső kommunikációs rádiójának kezelőszerveit szerelték fel.

Egy Heinkel He 111P a La Manche csatornán át dél-angliai célok bombázására repül. Ez a figyelemre méltó fénykép, a pilóta és a navigátor/bombázótiszt közötti szűk helyen keresztül készült. A képen jól látszik a párnázott szőnyeg, melyen az orrlövész fekszik.

He 111-es pilótafülke személyzet nélkül.

He 111 H-3 "IH+CH" - Staffel 1.

Heinkel 11H-6 W.Nr 7203 Stab. II./KG 55.G1+DC. Pilótája Thross hadnagy volt. A kép St. André felett készült 1942 májusában. Jól láthatóak a törzsön és a szárnyakon lévő feliratok és jelzések. A szárnyakon lévő vonalak sok gépen pirosak voltak.

A Kampfgeschwader 1 ehhez a géphez rendelt repülőgép-technikusai alszanak a He 111 mellett. A fényképen jól látható a pilótaülés feletti nyitott bejárati nyílás és a kis meghosszabbított szélvédő, amely jobb kilátást biztosított a pilóta számára fel- és leszálláskor, illetve rossz időben. A hasgondola bejárati nyílásfedelét is eltávolították.

A Kampfgeschwader 1 negyedik századához tartozó He 111H-3 szárnyán egy szerelő a repesztalálatok által okozott sérüléseket javítja. Érdekes az egység jelvénye: egy orrán keresztül villámokat szóró tehén áll egy bombán.

A KG 27 1G+DR gépét Farnciaország felett lőtték le. Kényszerleszállás után készült ez a felvétel.

Erwin Rommel tábornagy és Joachim Müncheberg őrnagy pilóta Észak-Afrikában, 1941-ben egy He 111 előtt.

Heinkel He 111H-20, (Wk. Nr. 701152), NT+SL repülőgép Németországban, münchen közelében. Lefoglalás után a gépet a Watson's Whizzers, majd az 56. FG, 8. USAAF repülte, mielőtt átadták volna a briteknek. Feketére van festve, az USAAF csillag már nincs, helyette ott a RAF kokárda. A törzsön található sajátos logóban egy W betű áll egy C-ben és egy O-ban. Ez J. Carter őrnagy, Williamson őrnagy és Ordway kapitány, a 61. és a 62 FS mérnökeinek kezdőbetűiből állt össze. Watson és a pilótákból, mérnökökből és karbantartókból álló, "Watson's Whizzers" becenévvel rendelkező személyzet teszteket végzett német repülőgépeken a LUSTY ( LUftwaffe Secret TechnologY ) hadművelet keretében. Ez az Egyesült Államok Hadseregének tevékenysége volt a német repüléstechnika értékelésére. A repülőgépet jelenleg az angliai hendoni RAF Múzeumban őrzik. (USAAF fotók)

He 111-esek az "Angliai csata" c. film forgatásán

Források:

Wikipedia Magyar és Angol

Epi Garner-Facebook

Pilotfriend

Aviadejavu

Battle of Britain 1940, Homesite