Az egész Jak-vadászcsalád ugyanarra a prototípusra vezethető vissza: az I-26-ra. A család "könnyű" ága a prototípusból a Jak-3 felé fejlődött ki, a másik, a "nehéz" változat az I-26 gyakorlógép-változatából, az UTI-26-ból indult. Ez eredetileg csak pilótaképzésre szolgált, de olyan jó repülési tulajdonságai voltak, hogy csakhamar harcban is bevetették.

Alekszandr Szergejevics Jakovlev

Moszkva, 1906. április 1. – Moszkva, 1989. augusztus 22. szovjet–orosz repülőmérnök és repülőgéptervező. A Jakovlev-tervezőiroda vezetőjeként nevéhez fűződnek a második világháború legnagyobb számban gyártott szovjet légcsavaros vadászrepülőgépei.

1924–1927 között a légierő Zsukovszkijról elnvezett Akadémiáján dolgozott munkásként, majd motorszerelőként. 1927-ben megépítette a kétfedelű AIR–1-t. A gép első repülésének időpontját, 1927. május 12-t tekintik a tervezőiroda születésnapjának. 1927-től 1931-ig a Zsukovszkij Akadémián tanult. 1931-ben mérnöki oklevelet kapott és a 39. sz. repülőgépgyárban kezdett el dolgozni. 1932-ben egy könnyű repülőgépekkel foglalkozó tervezőcsoportot szervezett. 1934. január 15-én a repülőgépgyár tervező részlegének vezetője, 1935-ben főkonstruktőre lett. Ezt a posztját 1956-ig töltötte be. 1940–1946 között egyúttal a repülőgépipari népbiztos helyetteseként is tevékenykedett. 1956-tól 1984-ig a nevét viselő Jakovlev Tervezőiroda (OKB–115) főkonstrukőre volt. 1946-tól vezérezredesi rendfokozatot viselt, 1976-tól a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tagja volt. Számos szovjet kitüntetést kapott.

Jakovlev OKB: A tervezőiroda saját gyártási bázisát a 115. sz. repülőgépgyár alkotta. A tervezőiroda első sikeres típusai a második világháború alatt kifejlesztett légcsavaros vadászrepülőgépek voltak. A tervezőiroda a harci repülőgépeken kívül utasszállító repülőgépek, helikopterek, sport- és gyakorló repülőgépek tervezésével is foglalkozott. A jakovlev tervezőirodában készült a Szovjetunióban üzembe állított első helyből felszálló vadászrepülőgép. A vállalat tervezte többek között a kisméretű Pcsela távirányítású felderítő repülőgépet is. A cég legutolsó modellje a Jak–130 gyakorló repülőgép, amelynek gyártása Nyizsnyij Novgorodban, a Szokol Repülőgépgyárban folyik. A tervezőiroda 1992 márciusában Jakovlev Repülőgépgyártó Vállalat néven egyesült a Szmolenszki Repülőgépgyárral. Később a céget privatizálták, és Jak Repülögépgyártó Vállalat néven működött tovább. Az orosz kormány 2007-ben döntött, hogy Egyesített Repülőgépgyártó Vállalat néven egy holdingban vonja össze a nagy repülőgépgyártó vállalatokat, így az RSZK MiG, az Iljusin, a Szuhoj, a Tupoljev, a Jakovlev repülőgépgyártó válalaltokat, valamint az Irkutszki Repülőgépgyárat.

Az egész Jak-vadászcsalád ugyanarra a prototípusra vezethető vissza: az I-26-ra. A család "könnyű" ága a prototípusból a Jak-3 felé fejlődött ki, a másik, a "nehéz" változat az I-26 gyakorlógép-változatából, az UTI-26-ból indult. Ez eredetileg csak pilótaképzésre szolgált, de olyan jó repülési tulajdonságai voltak, hogy csakhamar harcban is bevetették.