Címkép: Beriev Be-6. |
Forrás: Seawings |
|
|
A Beriev már több, mint 70 éve gyárt repülőgépeket. A gépek névadója Georgy Mikhailovich Beriev, aki 1934-ben lett a szovjet vizirepülőgépek főkonstruktőre. Berijev-tervezőiroda lett az OKB–49. Az iroda az amfíbiák és vízigépek specialistája lett. Itt készültek a szovjet haditengerészet vízi repülőgépei, tűzoltógépek. A legnagyobb kétéltű gép a Berijev A-40 Albatrosz, vagy a szintén nagyméretű amfíbia, a Be-200-as. |
Beriev Be-4 "KOR-2" |
Beriev Be-6 (Type-34) "Madge" |
Beriev Be-10 "Mályva" |
Beriev Be-12 "Sirály" |
Beriev Be-200 "Altair" |
|
|
Beriev A-50 "Mainstay" - 1978 |
|
Beriev A-50 "Mainstay" légtérellenőrző. Az Iljusin Il-76 szállítógépre tervezték rá a radart, és ezeket a légtérellenőrző gépeket a Beriev gyártotta. Il-A50-nek is nevezik őket. Mivel maga a gép alapvetően Iljusin tervezés, ezért az A-50-est az Iljusin oldalán részlezetük: (új ablakban nyílik meg) |
|
|
Beriev Be-4 "KOR-2" 1939-1958 |
1939-ben fejlesztett, tengeri felderítő- és járőrgép. A 40-es évek végén modernizálták és még a 50-es évek végén is szolgált egy-két példány. |
Beriev Be-6 (Type-34) "Madge" 1949-1960 |
1940-es évek végén fejlesztett, fémépítésű, félhéjszerkezetű, sirályszárnyú, futóműve nincs, csillagmotoros, hétszemélyes. Tengeri felderítő- és járőrgép, torpedóvető és tengeralattjáró-elhárító feladatokat is ellátott. Nagy hatótávolságú, így partmenti és kültengeri járőrözésre is alkalmas volt. Kína is üzemeltette Qing-6 néven. 1957-ig gyártották. |
Beriev Be-10 "Mallow" 1956-1968 |
A Berijev Be–10 vagy M–10 az 1950-es évek közepén kifejlesztett járőr repülőcsónak. M-10 néven egy módosított Be-10-est emlegetnek, mely 1961-ben 12 kiírásban FAI világcsúcsot állított fel. Még mindig tartja osztályában a sebesség-, és magasságrekordokat. Újdonságnak számított a sugárhajtómű és az erősen nyilazott szárny. Első repülése: 1956 júmius 20. Gyártása 1961-ben állt le.
Törzse a vízről történő üzemelés érdekében csónak-kialakítású, de szárazföldi üzemeléshez a törzsbe behúzható futóművekkel is ellátták. Erősen, 50 fokban nyilazott szárnyai negatív V-beállításúak. A szárnyak végén kisméretű támasztó úszó biztosította vízen a repülőgép stabilitását. A két darab Ljulka AL–7PB gázturbinás sugárhajtóművet a szárnytőben helyezték el. Önvédelmi fegyverként a törzs farokrészébe, forgatható toronyban 2 db 23 mm-es NR–23 radarvezérlésű gépágyút építettek be. A tengeralattjárók elleni fegyverzetet a szárnyak alá és a törzsben kialakított bombatérbe lehetett függeszteni. |
|
|
|
|
|
|
|
|
Beriev Be-12 "Chayka" 1960-2009 |
Szovjet kétéltű repülőgép tengeralattjáró-elhárító és a tengeri járőr feladatkörre. 1960 októberében repült először, 143 db épült. A Be-6-osból fejlesztették. Kis számban 2016-ban még üzemel. |
Beriev Be-200 "Altair" 1998 -tól |
Irkutszkban gyártott többcélú kétéltű repülőgép. Feladatai: Felderítés, mentés, tengeri járőrözés, áru- és személyszállítás, tűzoltás. 72 utas, vagy 12 tonna áru. Nevét a Sas csillagkép alfa csillaga után kapta, viszont az "AL" a 40-es Albatros első két betűje is. Az Albatros volt a 200-as alapja. A "TA" az eredeti Taganrogban lévő gyár, az "IR" pedig Irkutszk, a jelenlegi gyár helye. Altair: csillag és betűszó. |
|
2004.08.20-09.30: 100 küldetés, 90 repült óra az olaszokkal közösen szardíniai erdőtüzek oltására. Négy tűz, 324 tonna víz...
2005.07 és 09 között: 63 küldetés, 150 repült óra az olaszokkal közösen Szardínián.
2006-ban a Portugál Légierő használta az RF-21512 gépet. Július 6-án orosz legénységgel az Aguieira gát közelében vízfelvétel után emelkedéskor a szárny fáknak ütközött. A gép egyik Progress D-436TP hajtóműve a beszívott daraboktól megsérült, és le kellett állítani. A gép biztonságosan le tudott szállni, és javítás után tovább dolgozott. 42 küldetésben 119 órát repültek.
A gép orosz személyzettel még szolgált Indonézia, Görögország, Azerbajdzsán, Izrael, Szerbia légterében is. Részt vett a lezuhant indonéz AirAsia FLIGHT-8501 keresésében a Java-tengeren. |
Más Szovjet/Orosz repülőgéptípus választása: |
|
|
|