| P-51D Sn.47-2165. Huie Lamb Mustangja előtt. 1944 december. | Forrás: Vimeo |
|
|
| Huie Lamb volt az egyik első pilóta, aki lelőtt egy ME-262-est. 20 évesen került a 82. századhoz, P-47 Thunderboltokon kezdett, majd váltottak P-51D-re. 'Etta Jeanne' és 'Etta Jeanne II' nevű gépében öt német vadászt lőtt le. Öszesen 200 órát repült harci küldetésekben. | Forrás: The Times |
|
|
 |
P-47 Thunderbolt |
|
Harci jelentés, Hamburg, 1944. október 12., Huie Lamb hadnagy, P-47. |
 |
| „Surtax Yellow 4 hívójelű wingben repültem, Hamburg körzetében. Alattunk sok Fw-190-es repülőgépet láttunk, meg néhány Bf 109-est. Leborítottunk, és ekkor a németek minden irányba szétrebbentek, de a a legtöbben dél felé vették az irányt a felhők közé. A vezérgépünk kiválasztott egy kóborló Me-109-est, mi pedig követtük hátul. A vezérgép egy-két sorozatot küldött rá, de túllőtt a 109-esen. Ekkor én következtem. Bementem, és körülbelül 500 yard távolságban tüzelni kezdtem. Mindkét csűrőjét eltaláltam. A 109-es enyhén jobbra fordult, én pedig olyan 20 fokos elhajlással újra lőttem, mire a Messer motorja kigyulladt. Felhúztam és visszanézve láttam, hogy a 109-es 1200 méterről oldalára dőlve zuhanni kezd. A kabintető levállt róla és úgy tűnt, hogy a pilóta megpróbál kiugrani. Nem tudom, ugrott-e vagy sem, mert a 109-es hirtelen a hátára fordult, és egyenesen a földbe csapódva felrobbant. Nem láttam ernyőt. Hazafelé menet még lőttem egy mozdonyt a környéken." |
|
Harci jelentés, Hannover, 1944. október 15., Huie Lamb hadnagy, P-47. |
|
| „Brown kapitány és én a hannoveri körzetből tértünk vissza, miután földi célpontokra csaptunk le. Osnabruck közelében megpillantottam egy sugárhajtású gépet, körülbelül 1300 méter magasan. Meredek süllyedésbe kezdtem, és körülbelül 760 km/h légsebességet jelzett a műszerem. Nagyon gyorsan beértem a német gépet. 1000 méterre voltam tőle, amikor biztosan meglátott engem, mert elkezdett gyorsulni, és egy kicsit elhúzott. Rávágtam a gázt és újra elkezdtem megközelíteni, de csak nagyon lassan. Úgy tűnt, valamiért nem gyorsult túl jól. Ahogy a lőtávolság maximumán belülre értem, azonnal lőni kezdtem, ekkor elkezdett a bal felé fordulni. Könnyedén utána fordultam, és egész idő alatt lőttem, sok találatot észlelve. A Me-262 180 fokos fordulót vett, majd kiegyenlített. Elindult visszafelé, és átrepült egy reptér felett, ahonnan légvédelmi tüzet kapttam, miközben üldöztem a repülőgépet. Láttam, hogy az intenzív légelhárító tűzfüggöny felém jön, de követtem a németet, és egyenesen a farkába kerültem. Lőttem, és újabb találatokat vettem észre. Éreztem, hogy a légelhárítás többször eltalált, de nem volt vészes. A 262-es holtterébe kerültem és ismét tüzet nyitottam rá, újabb találatokat észlelve a német gép törzsén. A pilóta ledobta a tetőt, majd a gép kigyulladt, a hátára fordult és a földbe csapódva felrobbant." |
|
P-51 Mustang |
|
Frankfurt, 1944. december 29. Első küldetésünk P-51 Mustanggal. |
| A P-51 érkezése után a tanulással elment pár nap, majd elromlott az idő. Aztán jött egy-két nap szép időjárással, de akkor a Mustangok még nem mehettek fel. 1944. december 19-én a 78. FG 83. és 84. századának P-47-esei utoljára indultak harcba, a 82. század a földön maradt. Aztán már ők jöttek volna, de Duxford kilenc egymást követő napon át ködbe borult. December 29-én aztán megtörtént az 78. FG új P-51-eseinek hadműveleti debütálása. Bombázók kísérése volt a feladat Frankfurtig és vissza. „Nem láttak ellenséges repülőgépet." – áll a 82. FS jelentésében. |
| Huie Lamb a húgáról elnevezett P-51D 44-63286 'Etta Jeanne' Mustangon repült. Csoportja már majdnem elérte Frankfurtot, amikor kísérője, John Child hadnagy rádiója bedöglött. Lamb parancsot kapott, hogy kísérje vissza Child hadnagyot. Minden jól ment egészen addig, amíg Hollandia felett Lamb repülőgépén a motor hőmérséklete emelkedni nem kezdett. A hűtőradiátor ajtajának nyitása iduláskor működött, most már nem. |
|
| „Elég magasan voltam a felhők felett ahhoz, hogy megpróbáljak visszatérni Angliába, ezért így tettem” – mondta Lamb. Aztán az Északi-tenger felett kigyulladt a motor. "Ki kellett volna ugranom Hollandia felett." Amikor hátra akarta húzni a kabintetőt, az félúton elakadt. „Akkor már túl alacsony voltam ahhoz, hogy eljussak az angol partokig, ezért valahogy szélbe fordítottam a gépemet, hogy a vízre szálljak. Nyitottam a fékszárnyat és közvetlenül a felszín fölé kerültem. Igyekeztem a lehető leglassabban vízre szállni. A farok ért vizet először, majd a gép felpattant a vízről, felemelkedett, majd lezuhant." |
| Lamb hadnagy a felső ajkát az irányzékba ütötte. Maga Lamb így emlékszik vissza: |
| „Egy hullám elkapta a jobb szárnyamat, és megpörgetett. Nem voltam már bekötve, a kabintető is kiszabadult valahogy, felálltam, majd kimásztam a gépből, és a lehető legtávolabbra löktem magam, hogy elkerüljem a leszívást. Ez megmentett, mert a Mustang azonnal süllyedni kezdett, az orra fortyogó gőzölgés közben merült el. A gép harminc másodperc alatt elsüllyedt, mint egy szikla. Eltűnt. Meghúztam a zsinórokat, hogy felfújjam a Mae West mellényt és a gumicsónakot. Nem tudtam behúzni magam a csónakba, mert nagyon fáztam, és rengeteg permet volt." |
| John Childs: (akit Lamb kísért): |
| „Láttam Huie gépét lezuhanni úgy, hogy az orra lángokban áll. Mindez villámgyorsan történt. Láttam, hogy vízreszáll, aztán, hogy a gép gyorsan süllyed. Azt hittem, Huie meghalt. Körberepültem, és megláttam őt a gumicsónakjával. Megbillegtettem a szárnyaimat, jelezve, hogy segítségért megyek. Mivel nem volt rádióm, tudtam, hogy ez az egyetlen lehetséges módja annak, hogy segítsek Huie-nak. 278 fokot vettem Anglia felé. Nemsokára láttam egy világítótornyot Orfendnessben. Leborítottam 150 méterre, és elindultam befelé. Aztán újabb csoda. Felhős nap volt, de megpillantottam egy repülőteret, ahol a British Air Rescue egy nagy, régi, kétmotoros Walrus repülőcsónakja állt járó motorral." |
|
| Lamb nem fogyott ki a szerencséből, mert a közelében ott repült a leistoni székhelyű 357. FG egyik Mustang pilótája, James Crump kapitány, aki egy javított P-51-est tesztelt. „Meglátott, és rádión elküldött néhány ‘mayday’-t. Az Ipswich melletti Martlesham Heath 278-as századának egyik Supermarine Walrus gépét riasztották." |
|
| Childs, amikor meglátta a felszállásra készülő Walrus-t, billegtetett, majd gyorsan leszállt, járva tartotta a motort, befékezte gépét, és odasietett a Walrus-hoz, hogy elmondja a legénységnek: „Egy pilóta zuhant le, P-51-el – elvezetlek hozzá. A rádióm rossz.” John visszaült a Mustangjába, felszállt, és a Walrus előtt repülve elvitte őket Lamb lezuhanásának helyére. Ám ez sem volt egyszerű. „A Walrus alacsony sebessége miatt, körbe-körbe kellett repülnöm.” - mondta Childs. A Walrus pilótája Geoffrey L Emmet, rádiósa Swindall hadnagy volt. Némi repülés után végre megtalálták Lambot, és leszálltak, hogy felvegyék. Emmet leállította a motort. Swindall berántotta a már félholt pilótát a repülőgépbe és takarókba burkolták. Emmet be akarta indítani a motort, de nem sikerült. Hat próbálkozás kellett, hogy újraindítsák az öreg gép erőművét. Amikor visszatértek a repülőtérre, azonnal ott termett egy orvos. Huie-t elvágott ajakkal, kitört foggal és hipotermiával szállították kórházba. |
|
| A 78. FG jelentése szerint a Walrus érkezésekor Lamb már 45 perce volt a hideg vízben. Élet és halál határán lebegett. Ez a 45 perc rekord volt a 78. FG-nél. |
| Lamb Január 21-én szállt fel újra egy új P-51K-val, ami Dallasban készült, és más légcsavarral szerelték. Lamb kissé bosszús volt, mert a gép másként viselkedett, de megszokta. A 44-11631 Mustangot természetesen elnevezte 'Etta Jeanne II'-nek. |
|
Harci jelentés, Osnabruck, 1945. március 19. Huie Lamb 1. hadnagy |
|
| "A 'Surtax Yellow 3' hívójelű wingben repültem Osnabruck környékén. Már közeledtünk a célponthoz, amikor néhány azonosítatlan gépet láttunk meg 9 óra irányban. Ketten leborítottunk egy kis nyomozásra, és kiderült, hogy Me-109-esek vannak alattunk. Két gépet befogtunk. Az egyikre tüzelve a szárnyakat és a pilótafülkét találtam el, aztán felemelkedtem, hogy csatlakozzam W.H. Brown századoshoz, a Yellow 3 vezéréhez. Nem tudom, mi történt azzal a Me-109-cel, de a gép biztosan megsérült. Ezután kilenc óránál ismét megláttam valamit. Egy Ar-234-es volt, körülbelül 80-100 méter magasságban repült. Brown rácsapott és megtámadta. Találatokat ért el a jobboldali sugárhajtóművön, ami füstölni kezdett. Brown ismét tüzelt, de túllőt rajta. Én ekkor kerültem az Ar-234-es hátába és tüzelni kezdtem. Felgyújtottam a baloldali hajtóművet, a német ekkor ledobta a kabintetőt. Én tovább lőttem, és újabb találatokat értem el, aztán az egész gép szétesett. Elrepültem felette és láttam, amint a fölbe csapódik a célpont közelében, ahonnan tüzelni kezdtek ránk. A pilóta nem tudott kiugrani. Állítom, hogy az Ar-234-est megsemmisítettük Brown kapitánnyal együtt. Ezután csatlakoztunk a winghez és indultunk haza. Tíz Me-109-es és Fw-109-es került az útunkba. Négy 190-es rámfordult, de én betörtem közéjük. Lőttem az egyikre, de elfogyott a lőszerem, mielőtt végezhettem volna vele. Állítom, hogy 1 db Fw-190 sérült." |
| Air and space forces, John L. Frisbee cikke Carr hadnagyról |
|
|
|
