Címkép: "Juice" hívójelű pilóta MiG-29 Fulcrum gépében | forrás: The drive | Szerkesztette: Légibázis, 2023.03.20. |
|
|
„Helló, megszálló, a lelkedért jövök!” |
Egy ukrán MiG-29 pilóta az orosz-ukrán légi háborúról, |
taktikákról, nehézségekről, őszintén |
A War Zone cikke 2022 április 2-án íródott, 37 nappal a háború kirobbanása után. |
2023 augusztus 25-én két másik pilótatársával együtt "Juice" életét vesztette egy balesetben. Feltehetően kiképzési repülés közben két, formációban repülő Aero L-39 Albatros ütközött a levegőben. |
|
– Kibaszott éjszakai őrjárat – jegyezte meg tipikus őszinteséggel a repülőgépéből kiszálló férfi, amikor a riporter kiment a reptérre, hogy beszéljen a 29 éves az ukrán MiG-29-es pilótával, akit a külvilág csak 'Juice' hívójeléről ismer. |
Az első interjú végül elmaradt, mert Juice támaszpontja riasztást adott ki egy esetleges bejövő orosz rakétacsapás miatt, így fel kellett szállni. Órákkal később ismét bejelentkezett egy másik repülőtérről. |
Lehetséges, hogy Juice jelenleg a világ legkeresettebb vadászpilótái közé tartozik, mert az orosz-ukrán légi háborúban „Juice” mintegy félhivatalos szóvivője lett Ukrajna vadászpilótáinak. Végül sikerült találkozni vele az egyik repülés nélküli napján, és „Juice” két óra alatt hihetetlenül részletgazdag képet festett a néha szívdobogtató, máskor pedig egyenesen bizarr légi háborúról hazája felett. |
Február 24-én Juice az otthonában aludt, amikor hajnali 5:30 körül a saját bázisa ellen irányuló orosz rakétacsapások hangjára ébredt. Az egyedülálló, gyermektelen Juice végigtelefonálta a készültségben álló pilótakollégák feleségeit, hogy elmagyarázza, mi történik. Nem tette hozzá, hogy néhányan talán soha nem térnek haza. Miután végzett az érzelmes telefonhívásokkal, Juice fogta saját AR-15-ös géppuskáját, lőszerét, majd beugrott az autójába, és kiment a bázisra. Miközben kollégái a gépeikkel felszálltak, hogy biztonságosabb bázisokra repüljenek, megkezdődött Juice saját háborúja – egyelőre nem a pilótafülkében, hanem gyalogosként. |
„Valójában az első néhány napon nem volt pilótafülke, amibe beülhettem volna, mert nem volt szabad repülőgép a bázison, egy másik repülőtéren voltak. Addig beosztottak egy "különleges műveletis" szakaszhoz, hogy a reptér földi védelmét lássuk el. Én jobban ismerem ezt a helyet, mint a műveletis srácok” |
|
A harcok első napjaiban Juice támaszpontját az orosz erők helikopterekkel támadták, és kísérletek történtek Il-76-os szállítógépekkel légideszant csapatok ledobására is. „Szerencsére a srácok lelőttek kettőt közülük.” Az egyik gép egy Szu-27-re esett, a másik roncsai egy MiG-29-est rongáltak meg. Egyelőre azonban a lövöldözésről szóló széles körben elterjedt hírek ellenére nem került elő kép a roncsokról. |
„Őrült egy hét volt, sok rakétacsapás, légitámadás, helikopterek támadása a bázis ellen, és szabotázsok a városban.” |
|
A Juice és a különleges védelmi erők erőfeszítései, hogy megvédjék a bázist, sikeresek voltak, és a bázis elleni támadásokat visszaverték. De az a tény, hogy pilóta létére megragadta fegyverét, olyan történetet mesél el, amely ugyanolyan fontos az ukrán légierő számára. Egyelőre több pilóta áll rendelkezésre, mint repülőgép. A vadászpilóták állománya felduzzadt a behívott tartalékosok miatt, és bár több gépet lelőttek, sok pilóta életben maradt. De nem mind. Azon a napon, amikor Juice beszélt a riporterrel, kapta a hírt, hogy újabb két pilóta vesztette életét, bár ezt akkor még nem erősítették meg hivatalosan. |
|
„Teljesen biztos voltam benne, hogy Oroszország erre készül” – mondta Juice. Valójában a 2008-as grúziai háború óta arra várt, hogy ez megtörténjen. Akár a földön, akár a levegőben harcolt, ez nem sokat változott, és az a tény, hogy nem volt családja, akik aggódnának miatta, csak megkönnyítette a dolgát. 2014-ben, a „terrorellenes hadművelet” (ATO) úgynevezett „forró szakaszában” a kelet-donyecki és luhanszki régiókban jelentős légierő-felhasználás folyt, legalábbis a minszki "tűzszünet" aláírásig. Az idősebb pilóták, harcoltak ebben a hadműveletben, megosztották tudásukat a légierőhöz csatlakozó új pilótákkal, mint például Juice. |
|
„Elég érdekes tapasztalataik voltak, amit természetesen felhasználtunk kiképzésünk során: alacsony magasságú repülések, alternatív repülőterek használata stb. A 2014 óta zajló kiképzés mindenekelőtt a rugalmas taktikára és a repülőgépek mozgásban tartására helyezi a hangsúlyt, csökkentve annak esélyét, hogy az ellenség a földön kapja el őket. Amit az ukrán légierő korábban nem gyakorolt, az egy nagyszabású, nagy intenzitású konfliktus volt, olyasmi, amelyet az Egyesült Államok légiereje és szövetségesei rendszeresen gyakorolnak olyan gyakorlatokon, mint a Red Flag." |
|
|
Az ukrán légierő részt vett a Clear Sky gyakorlatokon. Ezek közül a legnagyobb a 2018-as Ukrajna által szervezett első közös többnemzeti gyakorlat volt. Itt az ukránok állandó partnerei a Kaliforniai Légi Nemzeti Gárda 144. vadászszárnyának F-15C-i voltak, illetve a lengyel légierő is részt vett. A harci tapasztalat nélküli fiatalabb pilóták számára megvolt a lehetőség, hogy gyorsreagálású riasztást (QRA) és légirendészeti bevetést hajtsanak végre a Joint Force Operations vagy a JFO részeként, amely felváltotta a ATO-t 2018-ban. Ez Juice számára JFO elfogásokat és rendszeres harci légi járőrözést jelentett, és bár a helyzet közel sem volt olyan veszélyes, mint 2014-ben, a bevetések mindig a frontvonalak közelébe vitték őket, és kitették őket az ellenséges légvédelemnek. Juice így emlékezett: |
|
|
„Érdekes élmény volt és elég nehéz feladat; több repülőteret is használtunk, olyat is, amit addig nem ismertünk, és nehéz útvonalakat is repültünk. Nagyon hasznos tapasztalatokat szereztünk. A kitelepülési műveletek mindig repterekre korlátozódtak, autópályákra nem. Noha korábban gyakoroltuk az utakról történő hadműveleteket, de jelenleg elegendő alternatív légibázis áll rendelkezésre. A Clear Sky gyakorlatokon részt vevő F-15-ösök régebbiek voltak, mint az ukrán MiG-ek, jelentősen modernizálták őket, és sokkal hatékonyabbnak ítéltük őket, mint a helyi MiG-29-esek és Szu-27-esek, amelyek csak szerény és részleges fejlesztésen estek át. Az F-15-ösöket a MiG-29-es és Szu-27-es elleni harcban az ukrán taktika és gépeink teljesítményének felmérésére használták. Az F-15-ösök modern taktikájukkal, radarjaikkal és rakétáikkal kihívást jelentettek még az új generációs Szu-27 számára is, de a fiúk... néha elég sikeresek voltak, a rugalmasságnak és a nem szabványos döntéseknek és manővereknek köszönhetően." |
|
|
|
A MiG-29-eseket kísérő küldetésekre is használják, védelmet adva a Szu-25 csatarepülőgépeknek. Úgy tűnik, hogy az ukrán légierő Frogfoot közössége igen nagy veszteségeket szenvedett repülőgépek és a pilóták tekintetében is. |
„A Szu-25-ösök nagyon aktívan repülnek, és ezért sok a veszteségük Próbálunk segíteni nekik saját közeli légi támogató vagy csapásmérő küldetéseink alkalmával. Ez persze nem túl logikus, mert a mi rendszereink nem erre valók, de ennek ellenére megfelelő pontossággal tudjuk végrehajtani. Sajnos nem védi páncél a 29-es pilótafülkéjét, sem a hajtóműveket, ezért vesztettünk néhány MiG-t is a levegő-föld küldetések során. A Su-24-esek sem rosszak, ráadásul ezek a gépek is nagyon elfoglaltak, sajnos már nincsenek túl sokan." |
|
Juice az interjú napjáig még nem tapasztalt meg „valódi harcot rakétákkal”, de többnyire a második védelmi vonal részeként, valamivel távol a frontvonalaktól több radarkapcsolata is volt. |
|
„A környéken járőrözök, és próbálok találni valamit. Szabad vadászat érzése van az embernek, néha ez olyan, mintha kiszorítanám az ellenséget a környékről. Ha mi vagyunk a terítéken, különösen, ha néhány új srác járőröz a környéken, érdemes odafigyelni. Reméljük, hogy csak a jelenlétünkkel ki tudjuk szorítani őket erről a területről. A szokásos küldetéseim mindegyike hasonló, de alkalmanként bonyolult, mert a GCI-ink (földi irányító egységeink) közelebb visznek minket a frontvonalhoz, ahol erős jelei vannak az elektronikus hadviseléstől, a radaroktól és a föld-levegő rakétáktól. Meg kell próbálnod légi célokat találni, és úgy kell manőverezni, hogy a légvédelem ne lőjön le. Ez elég nagy kihívás, és néha más repülőtéren, egy másik régióban lehet csak leszállni." |
„Nem az én körzetemben járőröztem, és egy másik bázison landoltam. Éjszaka tértem vissza a bázisomra, és másnap újra a körzetemben járőröztem. Ideges küldetés volt az a rossz időjárás, valamint a légi és földi fenyegetés jelei miatt. Nagy csoportot észleltünk, talán 10 vagy több Szu-35-öst. Nem voltak túl közel a területemhez, de még ekkora távolságból is némi gondot okoztak az elektronikus ellenintézkedéseikkel. Megpróbáltam, hogy ne váljak célponttá, de készen álltam a manőverezésre, és arra, hogy közelebb kerüljek és befogjak egyet. Volt néhány srác is fent egy másik reptérről, és ők is segítettek, hogy jelenlétünkkel, manővereinkkel távol tartsuk őket szektorunktól." |
„Kaptam rádión egy feladatot ellenséges drónok levadászására, de sajnos akkor már alacsony volt az üzemanyag-mennyiségem, így vissza kellett térnem a bázisra. A drónok is nagy problémát jelentenek számunkra, de szerintem a mi Bayraktarjaink sokkal jobbak, mint az ő UAV-ik." |
„Nem mindig lehet megerősítést szerezni a légi győzelmekről, vagy ha ilyen információ áll rendelkezésre, az nem mindig jön le a századszintre. A győzelmi követeléseket az is bonyolítja, hogy más vadászok, vagy a légvédelem föld-levegő rakétái támadták-e ugyanazt a célt. Mindazonáltal, bármi legyen is a győzelmek száma, mi tudjuk, hogy jelentős hatást gyakorlunk az ellenségre. Az oroszok állandóan átalakítják taktikájukat, majdnem minden nap. Különböző magasságok, formációk, működési területek stb. Tartanak tőlünk." |
|
|
„Helló, megszálló, a lelkedért jövök!” |
|
Juice állítja, hogy a „Ghost Of Kyiv” – egy névtelen MiG-29-es pilóta, akiről a hírek szerint a harcok elején egy nap alatt ász lett – részben igaz legenda. Állítólag Kijev felett a 2022. február 24-i kijevi offenzíva során hat orosz repülőgépet lőtt le. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat is hasonló állításokat fogalmazott meg. Két hónappal a hírek megjelenése után az Ukrán Légierő elismerte, hogy ez csak egy mítosz, és figyelmeztetett mindenkit "az információs higiénia alapvető szabályaira". A legenda szerint mindez az invázió első 30 órájában történt. Hat gépről számoltak be: két Szu-35-ös, két Szu-25-ös, egy Szu-27-es és egy ellenséges MiG-29-es. Az ukrán védelmi minisztérium egy tweetben Kijev szellemére "légi bosszúállóként" hivatkozott. Valerij Zaluzsnyij ukrán főparancsnok azonban csak annyit tud megerősíteni, hogy az ukrajnai harcok első napján összesen hat orosz gépet lőttek le, bár lehet, hogy több is volt. Február 27-én az Ukrán Biztonsági Szolgálat egy Facebook-bejegyzésében közölte, hogy a Kijev szelleme eddig 10 repülőgépet lőtt le. Március 2-ig hivatalos források nem erősítették meg sem személyazonosságát, nem mutattak be hivatalos jelentéseket sem a pilóta győzelmeiről. Egy nappal később a The Times arról számolt be, hogy egy ukrán katonai forrás szerint a pilóta létezik, és életben van. Az Ukrán Fegyveres Erők a Facebookon egy fényképen posztolta az állítólagos pilótát a sisakjában: „Helló, megszálló, a lelkedért jövök!” felirattal. A Military.com kijelentette, hogy a Kijev szelleme "szinte bizonyosan mítosz", bár hihetetlenül hasznos, mivel Ukrajna megpróbálja összefogni polgárait, hogy ellenálljanak az orosz hódításnak". |
2022. április 30-án az ukrán légierő parancsnoksága elismerte a Kijev szellemének mitikus státuszát, és azt írta, hogy „Kijev szelleme egy szuperhős-legenda, akinek karakterét ukrán pilóták alkották” |
„Sok verzió van az interneten, elismerem, de a LEGELSŐ jelentések a harcairól, valóban igazak. Aztán szárnyra kelt néhány fikció, kitalált, vagy vélt eset is. Annyit azért mondhatok, a "Szellem" abban az egységben szolgál, ahol én is. A győzelem után mindent tudni fogsz róla.” |
|
MiG-29, túlélés, kimentés, légvédelem |
Oroszország erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy megzavarja Ukrajna képességét a MiG-29-esek karbantartására, és csapásokat mért a Lviv-i Állami Repülőgép-javító Üzem és a lucki hajtóműjavító létesítmény ellen. Juice szerint a lvivi üzem elleni csapásnak valószínűleg jelentős következményei lesznek. Az ukrán légierőnek jól képzett karbantartó személyzette van. A MiG-29 karbantartása nagyon egyszerű. |
„A 29-es egy nagyon klassz taktikai platform, könnyű szét- és újra összeszerelni, bármilyen cuccot kicserélni, szóval ez nem jelent problémát számunkra." |
|
A MiG-29 csak egy részét képezi az ukrán légvédelmi eszközök hálózatának, és a vadászgépek szorosan együttműködnek a GBADS egységekkel (földi telepítésű légvédelem). A kooperatív védelem koncepciója a szektorokat különböző bevetési zónákra osztja, ami segít elkerülni, hogy az ukrán vadászgépek a barátságos GBADS által védett légtérben legyenek. Ugyanakkor a vadászgépek közös munkával megpróbálhatják az orosz repülőgépeket a GBADS zónáiba szorítani, ahol aztán leszedhetik a „hülyébbeket”. |
„Fontos, hogy kommunikáljunk a GBADS-szel, hogy megakadályozzuk a baráti tüzet, így mindig kapcsolatban vagyunk velük, ahogy a főhadiszállásunk vagy a parancsnoki- és irányító egységeink is . Még elfogásaink és a légi járőrözés közben is megpróbálunk kommunikálni a GCI-n keresztül, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy például az ellenség GBADS-jei követnek bennünket, vagy a mieink.” |
|
Ha egy pilótát lelőnének, potenciálisan orosz ellenőrzés alatt álló vagy vitatott terület felett, a harci kutató-mentő (CSAR) hálózat, képes őket kimenteni. A kutató-mentő egységek különböző régiókban találhatók, némelyikük speciális képességekkel rendelkezik, mint például az amerikai légierő ejtőernyősei, de a lezuhant pilótákat más egységek is kimenthetik, melyek történetesen a megfelelő időben és területen vannak. |
Az ukránok által is használt S-300 nagy hatótávolságú föld-levegő rakétarendszert Juice "nagyon alkalmasnak” ítélte, de olyannak, amely egyre jobban mutatja a korát, és amely nem túl mozgékon. Ezzel szemben a közepes hatótávolságú Buk föld-levegő rakétarendszerről ezt mondja: |
„...nagyon mozgékony és nagyon könnyű elrejteni… félnek ettől, mert nagy veszélyt jelent számukra.” |
|
A Buk könnyen rejtőzik a fák között, hirtelen felbukkanása erőteljes fenyegetést jelent az oroszok számára. A Buk nagy sikereket ért el Szu-34 Fullback csapásmérő repülőgépekkel és a magasabban repülő Szu-30-as kísérettel szemben is. Juice úgy gondolja, hogy az S-300 és Buk valószínűleg hasonló számú lelövést szerzett. Aztán ott vannak az alacsonyabb szintű rendszerek, mint például az Osa és a vállról indítható légvédelmi rendszerek (MANPADS), amelyek Juice szerint: |
„szintén elég hatékonyak. Az Osa rendszer mára már meglehetősen régi. Civil önkéntes szakemberek segítettek modernizálni ezeket a rendszereket az elmúlt években, számítógépes technológiával és modernebb kommunikációval.” |
|
Az Osa és az Egyesült Államokban gyártott Stinger MANPADS meglehetősen hatékonynak tekinthető az orosz Szu-25-ösök, valamint helikopterek és néha az alacsonyan repülő Szu-34-esek ellen is. A folyamatos veszteségek erodálták az ukrán GBADS harci képességet, és sürgős szükség van a kimerült egységek további felszerelésekkel való feltöltésére. |
A személyes túlélést illetően Juice megjegyezte, hogy az eredeti szovjet túlélőkészlet: |
„...egy baromság… és még az oroszok is ugyanezt mondják”. |
|
Az ukrán pilóták saját túlélőkészleteikkel indulnak bevetésre, melyek a kereskedelemben kapható mellényeken alapulnak, és elfér bennük a pisztoly, elsősegélynyújtó-, navigációs- és egyáb segédeszközök, néha gránátok is. Az eredeti túlélőkészlet egy AKS-74U kompakt géppuskát tartalmazott az ülés alatt, de a gyakorlatban ritkán van idő ezt elővenni. Néhány pilóta még mindig az ülése alatt tartja a puskát, míg mások a pilótafülkében tartják – bár Juice elismerte, hogy ez aligha ideális megoldás arra az esetre, ha katapultálniuk kell. |
„Nagy előny, hogy ezt a készletet személyesen is elkészíthetjük; nincs parancs valami öreg ezredestől, hogy ezt, ezt és ezt el kell vinni. Nem érdekel a rendszeresített cucc, csak a sajátom kell. Ez a mi felelősségünk.” |
|
Ami az orosz légierőt, vagyis a VKS-t illeti, az ukránok eddig a merevszárnyúak közül Szu-30 és Szu-35S repülőgépekkel találkoztak, illetve Su-25 Frogfoot csatagépekkel. Juice elmagyarázta, hogy bár előfordulhat, hogy valószínűleg délen néhány régebbi Su-27SM3 modell is használatban van, ez a típus nem túl gyakori. A Szu-30-ast a légi fedezetre és néha légifölény feladatokra használják, a Szu-35S-t légifölény és radar-elhárító küldetésekre egyaránt használják a szuperszonikus Kh-31P rakétákkal. Szu-35S egységeket számos alkalommal kisértek radar-elhárító és légifölény feladatokra egyaránt felfegyverzett repülőgépek. |
|
„A Szu-35S a legveszélyesebb, mert nagy teljesítményű radarja van, és R-77-1 levegő-levegő rakétát hordoz. Ez a fegyver az alap R-77 továbbfejlesztett változata (AA-12 Adder), aktív radarkeresővel rendelkezik, így „tűzelj és felejts el” módban alkalmazható. Ezzel a képességgel mi nem rendelkezünk. Úgy tudom, hogy az R-77-1 hatótávolsága kb. 100-110 km, és az eredeti R-77-hez képest sokkal megbízhatóbb. Ez a fegyver nagyon veszélyes számunkra. Igen, a „tűzelj és felejts el” rakéták hiánya jelenti számunkra a legnagyobb problémát. Még ha rendelkeznénk is velük, radarjaink nem tudnak olyan hatótávolságot biztosítani, mint amit az orosz vadászgépek radarjai tudnak.” |
|
|
„Egy másik fontos problémánk az elektronikus hadviselés (EW), ahol az orosz képességek ismét felülmúlják a miénket. Egyéni elektronikus ellenintézkedéseket és néhány csoportos ECM-et alkalmaznak. Például támadócsoportokban az ECM-et használják, ami nagyon erős, van néhány EW-s szakaszuk a határon, és még néhány cucc a földön a frontközelben. Nagyon megnehezíti, hogy bármit is találjunk, és valamibe belekössünk.” |
|
|
Oroszország A-50 "Mainstay" légi korai figyelmeztető és irányító (AEW&C) repülőgépeket is használ, ami az ukránok számára komoly fejtörést okoz. Ezek a repülőgépek Fehéroroszország felett járőröznek, figyelmeztetve az oroszokat az ukrán repülőgépek felszállásakor, illetve figyelemmel kísérik őket a levegőben. További A-50-es járőröket figyeltek meg keleten és délen, talán az Azovi-tenger felett is. Az A-50-esek képesek észlelni az olyan alacsonyan repülő célpontokat, melyeket egy földi telepítésű radar általában nem tud követni. Ukrajnának nincs egyenértékű AEW&C képessége, bár lehetséges, hogy a régióban járőröző NATO E-3 Sentry Airborne Warning and Control System (AWACS) gépek egyes adatait megosztják az ukrán hatóságokkal. |
A VKS széles körben alkalmazza a helikoptereket is, melyek néha ukrán vadászgépek áldozataivá válnak. |
„Néhány pilótatársam lelőtt pár helikoptert. Nem vitás, hogy nagyon nehéz megtalálni őket a fák vagy a szántóföldek felett, de van, amikor elég jól ki lehet szúrni a koptereket. Ha csak egy kicsit is feljebb emelkednek, befogjuk őket radarral és puff... Máskor vizuálisan bukkanunk rájuk, és indítjuk a „fűtőinket” [infravörös vezérlésű rakéták], de már gépágyúval is tüzeltek rájuk a fiúk.” |
|
A legnépszerűbb fegyver, melyet a vadászok helikopterek megsemmisítésére használnak, a közepes hatótávolságú AA-10 Alamo rakéta infravörös vezérlésű változata, az R-27T. Ez a fegyver csak a Szu-27-eshez elérhető, és Juice szerint „nagyon hasznosnak bizonyul alacsony magasságban manőverező helikopterek ellen”. |
Juice csak megerősíteni tudja azokat a jelentéseket, amelyek szerint az orosz repülőgépek főként éjszaka repülnek, bár megjegyezte, hogy voltak figyelemre méltó kivételek, köztük Szu-25-ösök és helikopterek. Emellett a Szu-34-esek több nappali küldetést is vállaltak a konfliktus első heteiben, de ma már szinte csak éjszaka repülnek. A VKS időnként repülőgépeket küld Ukrajna nyugati légterébe is, a legtöbbje Fehéroroszországból indoló felderítő repülés. |
„Néha csak megpróbálnak kifárasztani minket azzal, hogy a határ közelében repülnek. Ezzel elérik azt, hogy riasztanak minket. Így próbálják kimeríteni pilótáinkat ezekkel a kibaszott hülye éjszakai repülésekkel.” |
|
A rendelkezésre álló számbeli fölénnyel ez a taktika logikus Oroszország számára – elvégre az ukrán repülőgépek egyszerre csak egy helyen lehetnek. Arra a kérdésre, hogy szerinte hol volt sikeres a VKS a légi háborúban, Juice a levegő-levegő küldetésükre mutatott rá, de a túlerő erőteljes kiemelésével: |
„Ez nem egy lovagias mérkőzés, mert néha 1/12 vagy 2/12 az arány, persze nem a mi javunkra. Előnyük a helyzetfelismerés, a radar hatótávolsága, a rakéta hatótávolsága, a rakéta irányítási elvei és az elektronikus hadviselés. Még mindig rengeteget gépet küldenek egy MiG ellen. Tudod, néha tiszteled az ellenségedet, de mi az oroszokat nem. Ez a háború már nem erről szól.” |
|
Juice véleménye szerint ez az arány valójában szükségtelen a VKS számára, nemcsak technológiai előnyük miatt, hanem azért is, mert kívülről ismerik az ukránok MiG-29-es és Szu-27-es gépeit, így azt is, hogyan lehet legyőzni ezeket. |
„Tudod, hogy csak kétő-négy Szu-30-as vagy Szu-35-ös kellene ellenünk? De 12...? Néha még több is van. Egyszer majdnem 24 gépet észleltünk a határ közelében, megpróbálták kilőni a gépeinket. Igyekeznek alacsonyan repülni, és elektronikus ellenintézkedéseket, elterelő manővereket alkalmaznak.Szükségünk van néhány F-15-ösre, hogy szétrugjuk a seggüket, és sok-sok AMRAAM rakétára... egyszerűen túl sok célpont van itt számukra!” |
|
Juice a bombázásokról is ejtett néhány szót, és „abszolút ostoba” dolognak tartja a városok, civilek elleni támadásokat. |
„Szerintem egyik hibás döntésük az, hogy engedélyezték az ilyen küldetések végrehajtását. Ostoba, és mindig nagyon veszélyes küldetések ezek. Sok gépet szedtünk le bombázóküldetésük közben. Ami engem illet, pilótaként én nem lennék kamikaze valami hülye küldetésben lakóházak, civilek, kórházak ellen... Minden pilóta hős akar lenni, de aki ilyen feladatot hajt végre, biztosan nem lesz az.” |
|
Az ukránok félelme nem annyira az oroszok által élvezett technológiai előnyök miatt van, hanem azon képességükön, hogy folytatni tudják támadásukat azután is, hogy az ukrán készletek kimerültek. |
„Az oroszoknak sok katonájuk és felszerelésük van. Például a Kh-31P radarelhárító rakéta nem olyan minőségű fegyver, mint a NATO hasonló rakétája, de nagy számuk miatt komoly probléma a számunkra. Oroszország ostoba, de veszélyes ellenség.” |
|
Gond még az ukrán légierő számára, hogy az orosz GBADS (földi telepítésű légvédelem) nagyon közel került az ukrán repülőterekhez. |
„Például az otthoni bázisom. Talán nem alacsony-, hanem inkább közepes magasságban, de az orosz SAM egységek hatótávolságán belül van. Éppen csak felszállsz, és már be is vagy fogva. És nem csak a mi repterünknél van ez. Nagyon nehéz úgy dolgozni, hogy azonnal van valami fenyegetés, légi vagy földi egyaránt. Sajnos az orosz SAM-ek még mindig nagyon hatékonyak. Ha jól tudom, a Pentagon azt nyilatkozta, hogy az orosz SAM-lefedettség mára az ország nagy részére kiterjed." |
|
Juice által különösen aggodalomra okot adó, fejlett orosz GBADS berendezések közé tartozik a közepes hatótávolságú Buk-M2 és a legújabb Buk-M3 változat, valamint természetesen a nagy hatótávolságú S-400. Az S-400-asokat Oroszország az ukrán határ közelében, vagy néha nem túl mélyen, de ukrán területen is telepíti az ukrán légi tevékenység megfékezésére. |
A megfigyelőket és politikusokat egyaránt foglalkoztatja az a kérdés, hogy milyen felszerelésre van szüksége Ukrajnának ahhoz, hogy folytathassa a harcot az oroszokkal szemben, és több olyan sikert érjen el, mint amilyeneket az elmúlt időszakban hajtott végre. |
„Jelenleg úgy gondolom, hogy szinte mindennel rendelkezünk, ami a MiG-jeink karbantartásához szükséges. De a veszteségek miatt szükségünk van még gépekre, hogy feltöltsük a századainkat. Bár hozzá kell tennem, több MiG-el sem tudjuk hatékonyan végezni a munkánkat, csak próbáljuk kiszorítani őket, de nem tudjuk egyenlően, hatékonyan és biztonságosan lekötni a gépeiket. Minden héten veszítünk néhány vadászgépet és helikoptert. Sok légi- és rakétacsapást szenvedünk el, de ezekkel nem tudtunk mit kezdeni több repülőgéppel sem." |
|
A jelek szerint az ex-NATO MiG-29 Fulcrumok szállításának lehetősége egyelőre el van vetve, de Juice véleménye szerint az egykori lengyel gépek nem a legalkalmasabbak az ukrán veszteségek pótlására. |
„Segítenének a légi járőrözés biztosításában. A Su-25-ösök, vagy más alacsony repülési magasságú célpontok és néhány helikopter levadászásában, de nem billentenék a mérleget legalább középre, nem hoznánk létre velük légi dominanciát. Ezek a MiG-ek majdnem ugyanazokkal a radarokkal rendelkeznek, mint a mieink most, bár egy kicsit modernebbek. A MiG nagyon jó képességű, remek vadászgép, de a fő probléma az alkalmazható rakéta és a radar. A lengyelek pedig ugyanazokat a rakétákat használják, mint mi. Ezért kell valami újabb gépet kapnunk, valami igazán alkalmas fegyverrel." |
|
|
A Juice egy negyedik generációs nyugati vadászgépet, valószínűleg F-16-osokat, F-15-öt vagy F/A-18-ast szeretne. Ellentétben a MiG-ekkel, vagy még több Szu-27-essel, az ilyen sugárhajtású gépeknek valóban megvan az esélye a légi fölény kiépítésére, még ha csak bizonyos területeken is. Juice úgy gondolja, hogy néhány F-16-os repüléssel kollégái „pár napon belül” megtanulhatnák a repülőgépek kezelését. Ez csak ismerkedési repülés lenne. A taktikai rendszerként való használattal való megbirkózás „néhány hetet” venne igénybe. Ezalatt a pilótáknak, a földi személyzetnek és a radarkezelőknek egy olyan tanfolyamon kell részt venniük, amely olyan új rendszerekre összpontosít, mint a nyugati navigációs segédeszközök és a Link 16 adatmegosztó hálózat. Az ukrán légierő szerint pilótáit két-három héten belül kiképezhetik az F-16-os vagy az F-15-ös üzemeltetésére. |
Ez egy rendkívül ambiciózus ütemterv, amelyről sokan azt mondanák, hogy nem teljesíthető, még akkor sem, ha néhány dolgot levágunk, különösen, ha figyelembe vesszük azt a hat plusz hetet, amelyet az Egyesült Államok légiereje csak az átmeneti kurzusra szán. Egy normál B-tanfolyam-hallgatónak legalább 37 hétre van szüksége az F-16-os képzéshez. Egy külföldi légierő F-16-osra való átállítása általában sok hónapot, ha nem éveket vesz igénybe, és nem egy háború alatt történik. |
Juice szerint a legjobb megoldás egy nyugati vadászgép lenne. |
„Van egy csomó szabad srácunk, akiknek nincs gépe. Elküldhetjük őket Lengyelországba vagy az Államokba. Jó lenne, ha elkezdenének felkészülni egy ilyen eshetőségre. Tanulmányozzanak kézikönyveket az interneten, kezdjék el a mentális felkészülést egy nyugati típusra. Itt vannak a kereskedelmi forgalomban kapható repülésszimulációs szoftverek is, használják, hogy jobb képet kapjanak egy ismeretlen repülőgép pilótafülkéjéről, a műszereiről, és a radarfunkcióiról." |
|
|
„Szükségünk van valamire a föld-levegő védelem ellen is. Az az álmunk, hogy rendelkezzünk antiradar rakétákkal vagy esetleg irányított bombákkal a SAM-ek ellen, és biztosítsuk a pilóta és a pilóta nélküli járműveinket. Remélem, kapunk néhány S-300-ast. Azt is gondolom, hogy szükségünk van néhány Bukra, talán Torra, Osa rendszerre, csak hogy pótoljuk a veszteségeinket. A GBADS helyzete hasonló a pilótákéhoz, mivel a légvédelmi kezelőiknek most nincs járműve vagy rakétája, amellyel harcolni tudnának. Harcolni akarnak, de nincs mivel, jobban mondva, szóval... kevés eszközük van. " |
|
„Megértjük, hogy ez baromi drága. Jelenleg távoli ez a számunkra, mint egy sci-fi, de el kell kezdenünk a döntéshozatali folyamatot, mert ez a prioritás. Mivel az oroszok szinte minden nap kiütik az S-300-asainkat, enyhén szólva is sürgető szükség van új GBADS-ekre. Ki tudja, hány hétig működnek még a jelenlegi rendszerek? " |
|
Juice egyértelműen az ukrán légvédelem modernizálásának szenvedélyes híve, bármennyi ideig tart is, és a légi háborúval kapcsolatos napi tapasztalatai alapján álláspontját komolyan meg kell fontolni. Végtére is, miközben a politikusok azzal a kérdéssel küszködnek, hogyan biztosítsanak új repülőgépeket vagy rakétarendszereket, az ezekre vonatkozó oktatás valóban szinte azonnal megkezdődhetne, és hosszú távon értékes időt takaríthat meg, függetlenül attól, hogy mennyi ideig tart a képzés. |
„Nem vagyunk képesek megvédeni szárazföldi erőinket, a civileket, családjainkat és gyermekeinket… a légi fölény és a földi légvédelem kérdése az egyik legfontosabb ebben a háborúban. Elveszítjük embereinket a földön és a levegőben, sok stratégiai objektumot veszítünk el, sok üzemanyagtárolót veszítünk. " |
|
Arra a kérdésre, hogy a nyugatiak tehetnének-e valamit Juice és a tágabb értelemben vett ukrán légierő céljainak előmozdítása érdekében, Juice válasza egyértelmű: "...továbbra is nyomást gyakorolni a nyugati kormányokra, hogy lássák el Ukrajnát új felszerelésekkel – különösen vadászgépekkel és GBADS-szel." Jelenleg nincs hiány magasan motivált és jól képzett katonákból az üzemeltetésükhöz, de lehet, hogy fogy az idő... |
thedrive.com/War Zone - Thomas Newdick cikke |
|
|
|