| Címkép: Bleriot repülőgépe mellett franciaországban | Forrás: Netsearch |
|
|
| Bleriot VII - VIII - IX - XI |
| Louis Blériot (Cambrai, 1872. július 1. – Párizs, 1936. augusztus 2.) francia mérnök, konstruktőr, pilóta, a repülés egyik úttörője volt. |
 |
| Louis Blériot |
|
A tenger feletti repülés régóta foglalkoztatja az emberek fantáziáját. 1785. január 7-én Jean-Pierre Blanchard és John Jeffries francia léghajós pilóták Angliából Franciaországba repültek. A sikeres repülés hatására egymás után jöttek az oda–vissza átrepülések. A "Daily Mail" 25 000 frankos díjat tűzött ki a La Manche csatorna repülőgéppel történő átrepülésére. Hubert Latham és Blériot volt a legesélyesebb a próbálkozásra.
Blériot 1909. július 13-án repülőgépével megtette az Étampes és Chevilly közötti 42 kilométeres utat, ami több, mint a Csatorna Calais és Dover közötti 33 km-es szélessége. Egy csapásra híressé lett. A Francia Akadémia 4500 frank jutalommal ismerte el a teljesítményt. |
| A Csatorna átrepülésére Latham hamarabb indult. 1909. július 19-én szállt fel, de motorja 10 kilométerre a francia partoktól 300 méter magasságban leállt, és siklórepüléssel kénytelen volt leszállni a szerencsére nyugodt tengerre. |
| Blériot a IX-es típussal 1909. július 25-én indult a repülés történetének első tenger feletti távrepülésére. Az indulás előtt próbarepülést hajtott végre, ellenőrizve a gép technikai állapotát. Saját tervezésű és építésű monoplánja 300 kilogramm súlyú volt, egy 3 hengeres, 25 lóerős Anzani motorral. A repülőgéppel hajnali 4 óra 41 perckor elindult útjára. Útját neki is egy torpedóromboló biztosította. Nemsokára előbukkant Anglia partja, és ez erőt adott neki. Navigációs műszerek hiányában az útirány meghatározását a hajók haladási iránya segítette a doveri kikötő felé. A La Manche csatorna első átrepülése a levegőnél nehezebb repülőeszközzel 31 percig tartott. |
| Bleriot Budapesten 1909. október 17-én a mai Népligettel szemben, a Kisrákosi gyalogsági gyakorlóteren. |
| A Magyar Aero Club meghívására hazánkban 1909. október 17-én mintegy 200 000 néző előtt hatalmas sikerű három felszállásból álló bemutatót tartott a Budapest-Kispest közötti katonai gyakorlótéren. A magyar emberek, néhány kivételtől eltekintve, ekkor láttak először repülőgépet a levegőbe emelkedni. Ez volt az első alkalom, hogy Magyarországon repülő szállt fel. 1910-ben ő volt volt az első ember, aki repülőgéppel átlépte a 100 km/h-s álomhatárt. Később repülőgépgyáros lett. Az első világháború alatt mintegy 10 000 repülőgépet adott el a francia államnak és szövetségeseinek. |
| A Blériot VII típus 1907-ben jelent meg. Mérföldkövet jelentett a repülési teljesítmény és az aerodinamika terén. A gépnek alacsony, konzolos szárnyai, fedett törzse, kormánya és nagy farokrésze volt. A farok két része együttesen mozgatható vízszintes vezérsíkként, vagy egymástól függetlenül csűrőként használható. Az Antoinette motor egy négylapátos fém légcsavart hajtott, amely közvetlenül a főtengellyel volt összekötve. A gépet 1907 novemberében és decemberében tesztelték Issyben, és összesen hat repülést hajtottak végre. Két repülés során a gép több mint 500 métert tett meg, körülbelül 80 kilométer per órás sebességgel. |
| Következett a szövetborítású Blériot VIII. A gép konfigurációja, vezérlőrendszere az elkövetkező évtizedekben szabványt jelentett. Az 1908-ban megépített VIII-as 28 kilométert tett meg a levegőben. Blériot szabadalmaztatta a gép műszerelrendezését, ami ma is a repülőgépek alap műszerelrendezési elve. |
| A "Blériot VIII" képeslapon, 1908, Senonville |
| Louis Blériot és "Blériot VIII" matricái az SA par Actions "Aeroplane" részvényén, 1912. június |
| 1908-ban a Blériot VIII-as repülések magassága és távolsága egyre nőtt. Ezen felbuzdulva, ugyanezen általános elvek mentén, még ebben az évben egy új gépet épített, de nehezebb és erősebb (65 LE-s Antoniette 16V) motorral. A Blériot IX-et 1908 decemberében a Párizsi Autószalonon állították ki, de a konstrukció túlsúlyosnak bizonyult, és nem tudott felszállni. Érdekessége volt a függőlegesen elhelyezett kettő darab hűtőradiátor, illetve - a földön még felszállás előtt - állítható, négyágú fém légcsavar. Bleriot kevés változtatással belekezdett egy X-es sorszámú gép építésébe is, de nem fejezte be, és nekilátott a XI-esnek. |
 |
| A Blériot XI első repülését 1909. január 23-án hajtotta végre, Issyben. A gép szekezeti felépítése klasszikus képletté vált, mely az első világháború kezdetéig változatlan maradt. A gépet először 30 lóerős REP motorral és négylapátos fém propellerrel szerelték fel. A tesztelés során 22/25 lóerős Anzani motort és egy Chauviere kétlapátos propellert is használtak. Növelte a kormányfelületeket és szövetborítás helyett a szárny faborítást kapott. A törzs kőrisből épült, támasztórudakkal és drótkötésekkel. A főfutó két nagy biciklikereket kapott, melyeket fagerendákkal erősített acélcsővel kötöttek össze. |
| Miután 1909. július 25-én átrepült a La Manche csatornán, heteken belül 100 megrendelést kapott gépére. Harriet Quimby, az első nő, aki átrepült a La Manche csatornán, szintén egy Blériot XI típussal repült. |
| A Blériot XI volt az első repülőgép, amelyet eladtak a francia hadseregnek, és az első, amely katonai műveletek során szolgált. Carlo Piazza kapitány 1911. október 23-án repült vele az Olaszország és Törökország közötti háborúban. |
|
|
