| Címkép: Breguet Type-IV körülbelül 10 utassal a gépen a douai repülőtér felett, 1911. márciusában. A gép körülbelül 10 percig volt a levegőben, 100 km/órás sebességgel repült. A 20. század csodákat hoz... |
| Forrás: De prins der geillustreerde bladen |
|
| Société des Ateliers d'Légi-Louis Breguet / Breguet Aviation 1911 |
|
| Louis Charles Breguet (1880-1995) francia mérnök, konstruktőr és pilóta, a repülés egyik úttörője volt. Korán felkeltette érdeklődését a repüléstechnika. 1905-ben már kifejlesztett egy szélcsatornát, amely a légáramlás szárnyszelvényekre gyakorolt hatását mérte és értékelte. Breguet megértette a repülés előtti kísérletezés és tesztelés szükségességét. Hamrosan a repülési iparban széles körben elfogadott minőségi szabványokat hozott létre. |
| 1911-ben megalapította a Société des Ateliers d'Légi-Louis Breguet, más néven Breguet Aviation céget. |
| 1919-ben megalapította a Compagnie Des Messageries Avienne nevű kereskedelmi légiközlekedési vállalatot, amely jelenleg Air France néven működik. |
| Az 1960-as években a SEPECAT és Breguet kezdték el gyártani a SEPECAT Jaguar repülőgépet. |
| 1971-ben egyesült a Dassault Avions céggel és így lett Marcel Dassault-Breguet Aviation |
| Bréguet-Richet 2bis, 1908 |
| A Breguet-Richet 2 egy kísérleti giroplan volt. 1908-ban építették meg. A gépet 55 LE-s Renault motorral szerelték. A légcsavarokat a motor kúphajtóműve hajtja keresztirányban, és Breguet állítása szerint 300 kg induló emelőerőt adnak 250 kg vízszintes húzással 300 ford./perc mellett. Két előredönthető, 7.85 m átmérőjű, kétlapátos rotorral, valamint fix, összesen 50 m2-es szárnyakkal rendelkezik. A gép súlya 550 kg volt, és Douai-ban építette M. Breguet. A váz teljes egészében acélból készült. Nagynak és nehézkesnek tűnik, de méreteihez képest nem volt túl nehéz. Ez a gép 1908 nyarán számos sikeres repülést hajtott végre, de egy szeptember 19-i „kemény” leszállás során súlyosan megsérült. Breguet-Richet No.2bis néven átépített formában 1908 decemberében állították ki Párizsban, és a 1909 áprilisában egy próbarepülést is végrehajtott, 4 méter magasságba jutott. Egy hónappal később a gépet egy vihar tönkretette. A megfelelő teljesítmény/tömeg arányú motorok hiánya miatt a Breguet nem is folytatta a giroplánok fejlesztését. |
| Bréguet Type-I, 1908-1909 |
| A Breguet Type-1 típust eleinte Bréguet Type III néven ismerték, mert előtte készült két giroplan, de valójában ez volt Breguet első repülőgépe. Sok korabeli kétfedelű konstrukcióval szemben a gép húzó légcsavarral rendelkezett, és faszerkezet helyett acélból készült a váz. A motort a repülőgép elejére szerelték az alsó szárnyból előrenyúló négyzet alakú gondolába, ami egy háromlapátos légcsavart hajtott. A szárnyakat négy acélcső támaszték kötötte össze, mindegyik áramvonalas burkolatot kapott. A farokfelületeket négy keresztrögzített acélgémre szerelték, a felső elevonként (csűrővel kombinált magassági kormányfelület) működött, az alsó fixen beépített. A futómű egy pár előrenyúló csúszótalpból állt, köztük egy kis kerékkel. Ezt mindkét szárnyvégen kitámasztó kerekek egészítették ki. Egy 60 lóerős (45 kW) Renault V-8-as motor hajtotta. |
| 1909 június 28-án repült először a La Brayelle repülőtéren. Maximális sebessége 60 km/h volt. Augusztus 19 és 26 között Bréguet a Grande Semaine d'Aviation rendezvényén (egy 8 napos légiközlekedési találkozó volt Reims közelében) is repült gépével, de lezuhant, amikor gépét elkapta egy széllökés. Bréguet sértetlen maradt. |
|
|
 |
 |
|
| Breguet Type-1 balesete a Grande Semaine d'Aviation rendezvényén, 1909 augusztusában. |
|
|
|
|
|
|
|
| A Bréguet Type III először 1910 áprilisában repült. 1910 augusztusában azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy az első repülőgép volt, mely már hat embert szállítva repült. Ezen a gépen nem volt dupla a vízszintes vezérsík, ami komoly előrelépésnek számított. Breguet ennél a gépnél a légcsavarra stabilizáló felületeket is szerelt. Az építésénél nagymértékben alkalmaztak a fémet: a téglalap alakú törzs szerkezetében, a szárnytagok merevítésében. A támasztók acélból, a bordák pedig préselt alumíniumból készültek. |
| A felső szárnyat mindössze négy támaszték kötötte össze, amelyek közül kettő belül támasztotta a szárny középső részét, és egy-egy a szárnyvégek közelében. A szárnypanelek főléceit csuklós kötésekkel rögzítették a középső részhez, így a szárnyak könnyen visszahajthatók voltak közúti vagy vasúti szállításhoz. A felső szárny alá négy kis függőleges stabilizátort, a törzs alá pedig egy pár kiegészítő vezérlőfelületet szereltek fel. A gépet 50 LE-s (37 kW) Gnome Omega motorral szerelték, mely egy 2:1 arányú redukciós fokozaton keresztül háromágú alumínium légcsavart hajtott. |
| Az 1910-es "Paris Aero Salon" egyik sztárja volt. |
| A Francia Légierőn kívül a Sziámi Királyi Légierő is alkalmazta a gépet. Sziám 1913 novemberében szerezte be az első négy Breguet III-at Franciaországtól. A gépeket tüzérségi megfigyelésre és felderítésre használták. Egy másik beszerzést is lebonyolítottak és azok a gépek Bangsue-ban állomásoztak, de pontos számuk nem ismert. |
 |
|
|
| Bréguet Type-III, Sziám, 1914 |
|
|
|
|
 |
|
|
| Bréguet Type-III, Sziám, 1914 |
|
|
|
|
|
|
|
| A Bréguet Type IV 1910-ben épült. Először 1911-ben repült, és ez volt az első Bréguet repülőgép, melyet nagy mennyiségben gyártottak. A francia hadsereg és a brit királyi repülőhadtest használta. Figyelemre méltó, hogy konstrukciójában széles körben használtak fémet, ami szokatlan a korabeli repülőgépekben. |
| A Bréguet Type IV számos változatban készült. Ezek üléselrendezésben és a beépített motorban különböztek egymástól. Bár Bréguet korábbi repülőgépeit típusszámmal emlegették, a Type IV-től gyártott repülőgépeket repülőgépváz-számmal és a beépített hajtómű típusát jelző betű/szám kombinációval jelölték. Ilyen volt például a Bréguet-IV Type-R.U1 No.40-es is. |
G, majd G.1 - egy 50 LE-s (37 kW) Gnome Omega motorral
G.2 - egy 70 LE-s (52 kW) Gnome motorral
G.3 - 100 LE-s (75 kW) Gnome Double Omega
G.4 - egy 160 LE (120 kW) Gnome Double Lambda
R.1 - 50 LE (37 kW) REP
R.2 - 70 LE (52 kW) REP
L.1 - egy 50 LE-s Renault 50/60 LE (Louis Renault „L” betűje)
L.2 - egy 70 LE-s (52 kW) Renault
C.1 - egy 40 LE-s (30 kW) Chenu
C.2 - egy 80 LE (60 kW) Chenu
U.1 - egy 80 LE-s (60 kW) Canton-Unné
U.2 - egy 80 LE-s (60 kW) Canton-Unné
D.1 - egy 100 LE-s (75 kW) Dansette
O.1 - egy 80 LE-s (60 kW) Le Rhône hajtja |
 |
|
|
| Breguet Type-IV R.U.1 a "Musée des Arts et Métiers" párizsi iparművészeti múzeumban |
|
|
|
|
 |
|
|
| Type-IV tíz emberrel a fedélzetén, 1911 |
|
|
|
|
|
|
|
| A Type-IV egyik változata az U2, mely katonai gépnek készült. Breguet különös figyelmet fordított erre a gépre, mivel fontos volt, hogy a katonai teszteken jól szerepeljen. Az U2-t 130 LE-s Gnome motorral szerelték fel, súlya pilótával, utasokkal és üzemanyaggal a fedélzetén 1090 kilogramm volt. Bár ezt a gépet három utas szállítására tervezték, Breguet biztos volt abban, hogy nyolc utas szállítására is alkalmas. |
|
|
|
