| Címkép: Bo Ignell hadnagy által készített fotó a sérült hajtóművel repülő SR-71-ről. Jól látható a jobb hajtómű kiömlőjének nyitott- és a bal normál állapota. | Forrás: Svéd Fegyveres Erők |
|
|
| SR-71 vs. Saab JA-37 Viggen |
| Az SR-71 az 1980-as években előre meghatározott nagy magasságú repülési útvonalakat repült stratégiai célok felé. Ezek közé tartozott a „Baltic Express”, amely a szovjet célpontok elérése előtt a Svédországhoz közeli nemzetközi légtér legszélén kellett elrepülniük. |
| Stockholm szigorú semlegességi politikát tartott fenn, a svéd kormány nem engedte be az amerikai kémrepülőket svéd légterébe. Az 1980-as évek új, és egyre fejlettebb földi radar-rendszerei már észrevették a repülőgépet. Amikor az SR-71 először üzemelni kezdett Európában, a Flygvapnet a Saab J-35F Drakennel (vagy Dragonnal) volt felszerelve, és bár a Draken segítségével történtek elfogási kísérletek, egyszerűen nem volt képes megfelelni ennek a feladatnak. Azonban a svéd JA-37 Jaktviggen (Viggen) megjelenésével az egyenlet megváltozott. A repülőgép 2 Mach feletti végsebessége, kiváló manőverezőképessége, robusztus fegyverrendszere és kiváló repüléstechnikája képes volt bizonyos körülmények esetén elfogni az SR-71-est. |
 |
 |
| Egy SR-71 „Baltic Express” repüléséről általában körülbelül egy órával azelőtt tudomást szereztek, hogy a repülőgép belépett a területre. A Blackbird mindig a „Codan” elnevezésű jelentési ponton keresztül lépett be, amely Koppenhágától körülbelül 80 km-re délre és kb. 090°-os irányban található. Ez általában egy pár JA-37-es riasztását váltotta ki, melyeket készenlétben tartottak az F10 Ängelholm, az F17 Ronneby vagy az F13 Norrkšping bázisokon, bár néha még ideiglenes reptereket is használtak, mint például Visby. A legjobb bázis egy SR-71 elfogásához azonban az F17 Ronneby volt, mert Gotlandtól és Ölandtól kb. 30-50 km-re délkeletre ez volt a legjobb helyen a gyorsítási és emelkedési fázishoz. |
| A Baltic Express útvonalának részeként az SR-71-esek következetesen egy adott úton repültek végig Koppenhága közelében, ami beindította a svéd légvédelmi radarkezelőket, majd a JA-37-esek ezt követő riasztását. |
| Tekintettel arra, hogy a Blackbird hátulról való elfogása szinte lehetetlen feladat, a Flygvapnet ötletes és meglehetősen félelmetes sémát dolgozott ki az SR-71 szemből történő megközelítésére. A JA-37-eseknek meredek emelkedést kellett végrehajtaniuk, hogy szemből az SR-71 repülési szintje alá emelkedjenek, majd 2 Mach-os sebességre gyorsulva ismét emelkedtek, hogy közvetlenül az SR-71 felé repüljenek. A Viggen Skyflash rakétája a radarjával elölről is befoghatta a célt, ami alkalmassá tette arra hogy hatékony legyen szemből a Blackbird ellen. |
|
| A terv legnagyobb kihívást jelentő szakasza a meredek emelkedés során volt, mivel a pilótáknak figyelniük kellett a Viggen hajtóművének hőmérsékleti határértékeire, miközben a radarképernyőt is folyamatosan ellenőrizni kellett. Ebben a fázisban a pilóta megváltoztatta a radar pásztázási szögét, és a radarnak mindössze néhány másodperce volt, hogy megtalálja a célpontot, és rögzítse azt, mielőtt a két repülőgép 5 Mach sebességgel elhaladt egymás mellett. |
|
| A tervet először 1986 januárjában valósították meg sikeresen, amikor a svéd vadászpilóta, Per-Olof Eldh riasztást kapott egy SR-71-es svéd légteréhez közeledő repülőgépről, és Viggenjével megindította a frontális támadási protokollt. Amikor elérte a célmagasságot, Eldh beállt a Blackbird repülési útvonalába, majd pillanatokkal később befogta a közeledő SR-71-est, és a rakéta tüzelésre készen állt, miközben a két gép óriási sebességgel repült egymás felé. A Viggen nem lőtt ki rakétákat. A két repülőgép egymásra bámulva keresztezte útját. A Blackbird pedig hangos és világos üzenetet kapott a Viggentől, hogy többé nem repülhet arra, amerre csak akar. |
| Eldh így mesélte el az elfogást: |
| „Amikor adatokat kaptam, a célpont éppen befejezte északi irányú áthaladását a szovjet partvonalon, és nyugatra, a finn Aland-sziget déli része felé fordult, majd egy olyan irányt követett, ami Gotland és Öland közé tartott. Be volt kapcsolva az adatkapcsolat a légvédelmi hálózathoz, és beálltam egy fronttámadásra 180°-os célszöggel. A 8000 m-es magasságomról 1,35 Mach-ra gyorsítottam, majd nagyon finoman felhúztam, és tovább gyorsultam 1,7 és 2,0 Mach közé, emelkedni kezdtem 18 500 és 20 000 méter közötti magasságra. Az összes céladat az MFD kijelzőn volt, beleértve a maximális hatótávolságú radarérzékelés adatait is. A radar ezután azonnal aktív lett. Rakétakilövéseket csak szimuláltam – a két gép együttes közelítési sebessége nagyon nagy volt, 4,5 és 5,0 Mach között; az SR-71-es 2,98 Mach sebességgel, 21 500 m magasságban repült. |
| Eldh további öt sikeres SR-71 elfogást ért el ezzel a stratégiával: |
| „Öt gyors elfogásom volt még az SR-71 ellen. Mind sikeresnek mondható. Háromszor vizuális kapcsolatban is voltam. Az SR-71 két alkalommal enyhe fordulóba kezdett, jelezve, hogy eltűnik a helyszínről. Vizuálisan is meggyőződhettem arról, hogy a megfelelő irányban távozik.” |
| „Amikor elkezdtük ezeket az SR-71-es elfogásokat végrehajtani, a század speciális repülésbiztonsági programba kezdett, és mindannyian intenzív vészhelyzeti ellenőrzések sorozatán estünk át a szimulátorban, mivel a buborék külső szélein repültünk, ahol már nagy kockázatnak voltunk kitéve.” |
|
| „Egy háromgépes raj vezére voltam a 38-as számú gépen. Bravallából a felszállás után azonnal megkaptuk a céladatokat, majd később a frissített adatokat is a többi vadásztól. Mindhárman sikeres elfogásokat hajtottunk végre 13:14 és 13:25 óra között Visby városától mintegy 50 km-re nyugatra, Gotland szigete felett. Moller őrnagy a kettes volt a 60-as számú gépben, Ulf Johansson kapitány volt a hármas, az 53-as számú gépben. Emlékszem, hogy az SR-71-es 22 000 méter magasságban repült 2,9 Mach sebességgel. Ulf gondban volt. Miután elérte a cél magasságát és némi oldaltávolsággal szemből elszáguldott az SR-71 mellett, hajtóműhőmérséklet-riasztást kapott, majd leállt a hajtómű. Alacsonyabban sikerült újraindítania. |
| Ennek ellenére az SR-71-esek balti repülési útvonala változatlan maradt európai működésük során, és a Viggenek továbbra is zaklatták őket. 1987-ben történt egy figyelemre méltó incidens, amelynek során az egyik Blackbird konkrétan megsértette a svéd légteret... és két Viggen géppár az SR-71 őrangyala lett. |
| Duane Noll és Tom Veltri alezredes 1987. június 29-én szállt fel Mildenhallból egy Baltic Express-re. A svéd radarok észlelték a Blackbird érkezését egy, már levegőben lévő Viggen géppárt riasztottak ellene. |
| Roger Moller őrnagy, Viggen pilóta: |
| „Szokásos békeidő-műveleti gyakorlatot hajtunk végre géppárban. A vadászirányító egyszercsak megkérdezte, hogy képes vagyok-e egy bizonyos célpontot elfogni és azonosítani. Azonnal arra gondoltam, hogy ez egy SR-71-es, különben megemlítette volna, de tudni akkor még nem tudtam, hogy valóban egy Blackbird lesz.” |
|
A Blackbird nem sokkal később letért az útirányáról, és berepült a svéd légtérbe Gotland felett. SR-71-es kénytelen volt megszakítani a nagy sebességű balra kanyarodását, csökkenteni a sebességet és leereszkedni. 8300 méterre érkezett, ami átlagos küldetési magasságának csaknem egyharmada. A Viggenek Öland déli partjaitól mintegy 70 kilométerre keletre fogták el az SR-71-es, és élesített rakétákkal követték, majd kb. 30 méterre megközelítették. Ekkor észrevették, hogy a 17964-es (61-7964) számú gép egyik sugárhajtóműve nem működik, az SR-71-es nehezen tudott a levegőben maradni. Eközben egy második pár Viggent emeltek F 10 Ängelholmból, hogy támogassák az első párt, melynek hamarosan kifogy az üzemanyaga. Lars-Erik Blad ezredes és Bo Ignell hadnagy Bornholmtól körülbelül 70 kilométerre keletre, nemzetközi légtérben találta meg a két Viggent és az SR-71-est. Bo Ignell le is fényképezte az SR-71-et, amint az egy hajtóművel repül.  |
| A második pár AJ-37 érkezése lehetővé tette az elsőnek, hogy amikor szükséges, hazatérjen. |
| „Láttuk, hogy a gép alacsony sebességgel repül, és folyamatosan lassul. Annak érdekében, hogy jól átláthassam a helyzetet, jobb felé egy 360 fokos fordulatot tettem, így a Blackbird mögé és fölé kerültem. A kísérőm az SR-71 jobb oldalán maradt.” |
| Az SR -71 folyamatosan veszített magasságából, és a svéd pilóták nem voltak biztosak abban, hogy a gép a levegőben marad, vagy végül lezuhan, és a pilótáknak katapultálniuk kell. Tovább kísérték az amerikai repülőgépet, amely ilyen sebességgel és ebben a magasságban rendkívül sebezhető volt. |
| Tom Veltri az SR-71 pilótája: |
| „Nem tudtuk, ki talál meg minket előbb. A minket kísérő svéd gépeket meglátva megnyugodtunk. Teljesen biztos voltam benne, hogy a svéd jelenlét azt jelentette, hogy más, nem baráti vadászok is lehetnek a környéken, de a svédek miatt nem tudnak elfogni minket.” |
| Nemcsak a svédek, de a szovjet MiG-25-ösök is ismerték a Baltic Express útvonalát, így a Blackbird hajtóműhibája sebezhetővé tette a gépet a szovjet pilóták esetleges támadásaival szemben, akik szívesen lelőtték volna Amerika egyik féltett repülőgépét. Ezt felismerve a Viggen pilóták védelmi alakzatot vettek fel, hogy megvédjék a küszködő 71-est. Átkísérték nemzetközi légtérbe, majd a dán légtérnél búcsút intettek. |
| „Amikor elköszöntünk, körülbelül 4000 méter magasságban voltunk, és a radaron nem láttunk más repülőgépet a környéken.” |
| A vészhelyzet ellenére az SR-71 végül biztonságosan leszállt a nordholzi bázison. |
| Az incidens titok maradt 2017-ig, amikor feloldották a titkosítást. Egy évvel később 2018. november 28-án a négy svéd pilóta – Lars-Eric Blad ezredes, Roger Moller őrnagy, Krister Sjoberg és Bo Ignell hadnagyok, a sédországi Stockholmban egy hivatalos ünnepségen az amerikai légierő magasrangú képviselőjétől átvehette a 'US Air Medal for Bravery' kitüntetést. |
| Duane Noll, a sérült SR-71 pilótája: |
| „...nincsenek szavaim. Elképesztően hálás vagyok azért, amit tettek, de egyben a lehetőségért is, hogy megismerhetem őket mert abban a világban nagy felelőség volt katonaként repülnünk. Amit ezek a srácok csináltak, az valóban csodálatos. Nyilvánvaló képességeik határozottan megmutatkoztak azon a sok évvel ezelőtti hűséges napon. Szeretném megköszönni nekik az aznapi tetteiket. Soha nem fogjuk megtudni, de miattatok biztosan nem történhetett volna nemzetközi incidens. Az Egyesült Államok légiereje nem veszített el pótolhatatlan repülőgépet, és a mi életünkért is aggódtatok. Veltri és én nem tudjuk eléggé megköszönni azt, hogy ott voltatok. Köszönjük, hogy magasan képzett és elkötelezett, hazafias repülőtársaink vagytok.” |
| A kitűntetés indoklása szerint: |
| „...úgy döntöttek, hogy támogatják a repülőgépet azáltal, hogy megvédik minden olyan potenciális harmadik fél repülőgépétől, amely fenyegetést jelentett volna. A pilóták ezután elkísérték a repülőgépet a területi határukon túlra, és gondoskodtak annak biztonságos hazatéréséről.” |
| A kitüntetéseket John Williams vezérőrnagy, az USAF Europe, és az USAF Africa képviselője adta át: |
| „...1987-ben az a nap megmutatta nekünk, hogy mindig számíthatunk svéd partnereinkre nagy veszélyek idején, még akkor is, ha politikai és katonai kockázatok állnak fenn tényleges veszély formájában. Ezek a svéd pilóták nem haboztak, hogy megóvják a mi pilótáinkat. A kitüntetés átadása az Egyesült Államok köszönetét jelképezi." |
| 31 évvel az esemény után, a kitüntetés átadásakor készült képen balról jobbra: |
| Lars-Erik Blad ezredes, Roger Moller őrnagy, Krister Sjoberg őrnagy és Tom Veltri, aki az SR-71 RSO-ja volt azon a napon. Bo Ignell a negyedik Viggen pilóta nem tudott jelen lenni, de felvett egy üzenetet, amelyet lejátszottak a jelenlévőknek. |
|
|
| Az SR-71 'Baltic Express' útvonala a svéd radarkezelők szemével |
| Egy svéd radarkezelő szerint az SR-71 balti repülési útvonala mindig ugyanaz volt. Egyetlen, az óramutató járásával ellentétes irányú hurokból állt, ami körülbelül 30 percet vett igénybe. A nemzetközi légtérben maradva először a lengyel partok mellett repült el, közvetlenül a Gdánski-öböl előtt, jóval a kalinyingrádi enklávé belsejében, majd a gép balra fordult, körülbelül 015°-os irányra. Mivel a Blackbird most 21-24 000 méter magasságban repült, csak a lettországi Vainode-i bázisú Szu-15 Flagon vadászoknak volt esélyük elkapni, de kétséges, hogy volt-e sikeres próbálkozás. Természetesen az észtországi Pamuban, Haapsaluban és Tapában állomásozó MiG-21 Fishbed és MiG-23 Flogger századoknak esélyük sem volt. A svéd radarkezelők követték az orosz gépek nyomait a képernyőiken, de "...a szovjetek olyan ártalmatlanok voltak, hogy szinte fájdalmas volt látni!" |
|
| Az SR-71 ezután az észt Saaremaa szigetétől mintegy 60 km-re nyugatra haladt, ahol egy hosszú, programozott balkanyarba kezdett, körülbelül 190°-os déli irányt vett Stockholmtól délkeletre. Ezután Gotland és Öland szigetei között haladt el, "és ez mindig lenyűgözött bennünket, mert a két sziget közötti nemzetközi légtér folyosója mindössze 3 km széles, és a Blackbird csak egyszer sértette meg a légterünket". (Lásd: Őrangyalok) |
| Gotlandtól és Ölandtól 56-74 km-re délkeletre a „Balti Expressz” körülbelül 265°-os irányba fordult, és ugyanazon a ponton hagyta el a területet, ahol belépett. |
| Szinte minden alkalommal, amikor a Blackbird éppen elhagyni készült a Balti-tengert, Német Demokratikus Köztársaságból egy magányos MiG-25 Foxbat szállt fel, amely a 787. IAP-hoz tartozott Finow-Eberwalde-ban. A kilépési ponttól a „Baltic Express” körülbelül 22 km-re repült, és a magányos MiG egy balkanyarban körülbelül 19 kilométerre fordult rá, és mindig 3 km-rel a célpont mögött fejezte be a támadást. |
| "Lenyűgözött bennünket ez a pontosság; mindig 22-19 km-nél fordult, és 3 km-re ért az SR-71 mögé. Úgy tűnik, hogy ezek a paraméterek szükségesek ahhoz, hogy fegyverrendszere sikeres elfogást tudjon végrehajtani, ha valaha is kiadták volna a lövési parancsot. Csakhogy ebben a stádiumban az SR-71 már messze nemzetközi légtérben repült és nem volt észvesztően gyors, vagyis az elfogás egyszerűbb volt." |
| Amikor a mildellhalli SR-71-es különítményt deaktiválták, a 787. IAP-t új MiG-29 Fulcrumokkal szerelték fel, de a svédek szerint a kivonás után is legalább három MiG-25 Foxbat maradt Finow-Eberswalde-ben, arra az esetre, ha a „Baltic” Express” visszatérne. |
| The Aviation Geek Club / Darius Leo |
|
| Kapcsolódó cikkek a Légibázis oldalán: |
|
|
|
|
|
